Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 25 (39. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
2448 automatizmusszerűen annyi pénz megy ki, amennyit esetleg nem is szántunk voln a erre a célra. Én még arra is félve gondolok, hogy esetleg a kiegészítés mértéke attól is függhet majd, hogy az adott város vezetése kormányzópárti vagy ellenzéki lesze. Ismét tisztelettel kérem tehát a kormányt, hogy mutassa be a parlamentnek, hogy mely város mennyi támogatást kap ezáltal. A 26. § klasszikus esete annak, hogy amit ad a bal kéz, azt elveszi a jobb, mert bár nagyon jól lehet táblázatokban prezentálni, hogy az új kormány mennyivel több támogatást nyújt az önkormányzatoknak, mint az elődje, közben el lehet feledkezni a kivetett pótadóról. Nemcsak azért nem helyeslem tehát a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységét, mert az az államháztartási reformmal ellentétes, hanem mert ellentmond a kormány által oly sokat hangoztatott elvnek is, hogy az önkormányzatoknak saját lábukra kell állniuk és náluk kell hagyni ehhez a helyben keletkezett jövedelmeket. A társadalombiztosítási alapok számláit kezelő pénzintézet kijelölése ellentétes nemcsak a piacgazdaság alapelveivel, de betű szerint is ütk özik a pénzintézeti törvénnyel. A javaslat megszünteti az alapok azon jogát, hogy igénybe vegyék a központi költségvetés forgóalapját, ami alapvetően helyes intézkedés. Ugyanakkor ez jelentősen megnehezíti majd az alapok dolgát, hiszen ha az igénybe vett p énzért piaci kamatokat kell majd fizetniük számlavezető bankjuknak, akkor az amúgy is rossz anyagi helyzetük sokkal rosszabb helyzetet fog eredményezni. A törvényjavaslat 30. §a szintén törvényellenes, mert az államháztartási törvény szerint a kormány az alap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét és rendeltetését az éves költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg köteles jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni. Ennek értelmében a "tájékoztatásul tudomásul veszi" rendelkezést egyszerűen nem lehet elfogadni. Az államháztartási törvény rögzíti, hogy a kormány a költségvetési évben a kezesi felelősség alapján esedékessé válható fizetési kötelezettségeit köteles előterjeszteni az Országgyűlésnek. Ezzel ellentétben a kormány csak az újonnan induló kezességekre határozza meg a 2,5 százalékos felső határt, ami egyértelműen törvényellenes. A járulékos hitelköltségek kivonása a garanciavállalási határ alól szintén törvényellenes. Az előbb idézett rész jól meghatározta, hogy minden olyan törlesztést fig yelembe kell venni, ami az adott évben esedékessé válhat. A járulékos hitelköltségek, például egyszeri kezelési díj rendelkezésreállási díj, stb. szerződésben rögzített konkrét összegek, amelyek jól kalkulálhatók a költségvetés összeállításakor is. (10.30) Egyedül az árfolyamváltozások hatása valóban kiszámíthatatlan, nehezen számszerűsíthető, ezért ennek kihagyása érthető és elfogadható. Az 54. § nem rendelkezik arról, hogy a Világkiállítási Alapnál a kártérítések kifizetése után megmaradó pénzzel mi fog történni. Szeretnénk elkerülni, hogy az valamilyen csatornán keresztül az általános tartalékba kerüljön. Végezetül Hegyi Gyula képviselőtársamtól szeretnék újra idézni, aki azt mondta, hogy ezt a költségvetést egy olyan lépésnek tekinti, amely a szociális békéhez és a szociális piacgazdasághoz vezető egyik lépcső. Nagyon jó lenne, én örülnék a legjobban, ha ez a vágya, ha ez az álma igaz lenne. De ez a lépcső egyikhez sem vezet' Hogy aggályaim valóban jogosak, talán nem kell mást tennünk, mint odafigyelni a napi eseményekre. Odafigyelnünk azon társadalmi rétegekre: - közalkalmazottakra, vasutasokra, pedagógusokra - és a nagycsaládosokra, akik még nem fenyegetnek sztrájkkal, csak nem értik, hogy a kormány milyen értékrend alapján, milyen prioritást meghatároz va sújtja a gyermekeket nevelő családokat. Miniszterelnök úr tegnapelőtt este egy nagygyűlésen, korábbi ígéreteivel szemben, többek között csupán már csak annyit tudott ígérni, hogy azokat a demokratikus jogokat, amelyek a sztrájkhoz, az utcára való kivonuláshoz biztosítottak minden állampolgárnak, senki nem fogja csorbítani. Én azért
