Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 25 (39. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KARL IMRE (MSZP):
2436 Tisztelt Ház! A magyar gazdaságot rendkívül ellentmondásos folyamatok jellemzik ma. Miközben az ipari termelés, a kivitel és a beruházások, továbbá a jövedelm ek és a megtakarítások növekednek, nő a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya is. Az ipari termelés az év eddigi adatai alapján mintegy 7,5 százalékkal emelkedett, a belföldi eladások több mint 4 százalékkal, az exportértékesítés 17 százalékkal em elkedett. A beruházások volumennövekedése az idén eléri a 40 százalékot. Ezek kétségtelenül kedvező gazdasági folyamatok megjelenését jelentik. Ezzel együtt a gazdaságban tartósultak azok a feszültségek, amelyek tavaly óta a fizetési mérleg nagyarányú roml ásában mutatkoznak meg. A folyó fizetési mérleg hiánya az év első hét hónapjában 2,3 milliárd dollárt tett ki, a kereskedelmi mérleg deficitje pedig az év első nyolc hónapjára vonatkozó előzetes adatok szerint az áruexport 12 és az import 16 százalékos növ ekedésének következtében megközelítette a 2,6 milliárd dollárt. A folyó fizetési mérleg jelentős hiánya azt is jelzi, hogy a hazai termelésnél nagyobb volt a belföldi felhasználás. Erre szeretnék külön kitérni. Többször vetődött fel kritikaként ez a belföl di felhasználás, illetve a lakosság túlfogyasztásának a kérdése. Úgy ítélem meg, hogy ebben az a valóságos helyzet, hogy az elmúlt négy évben olyan folyamatok következtek be, amikor a GDP igen jelentős csökkenése - több mint 20 százalékos csökkenése - mell ett a makroszintű fogyasztás Magyarországon ennél kisebb mértékben csökkent. Úgy gondolom, a fogyasztás nem lett visszafogva, talán a korábbi kormány ezt nem vállalta fel, és azt hiszem, hogy talán a korábbi kormányzatnak a legnagyobb gazdaságpolitikai hi bája az, hogy a jövedelmek a teljesítményekkel arányban nem lettek csökkentve. Ezt a lépést ma már elkerülni nem lehet, hiszen megítélésünk szerint jelen pillanatban a folyó fizetési mérleg hiányát tovább növelni nem lehet. Ha a folyamatok így maradnának, mint ahogy jelen pillanatban folynak, akkor ez a hiány elérhetné akár a 4 milliárd dollárt is. Ennek a csökkentése közgazdaságilag indokolt és szükséges lépés. Tehát az a fajta meghatározása a költségvetésnek, amely ezt a hiányt legalább 1 milliárd dollárr al szeretné visszaszorítani, ez a lépés egy szükségszerű lépés. Úgy gondolom, ezt a típusú rövid távú restrikciót nem lehet elkerülni. Ezt a rövid távú restrikciós folyamatot úgy kell felfogni, hogy ez egy olyan stabilizációs feladat, amely nem olyan módon áll szemben a növekedés kérdésével, hogy stabilizáció vagy növekedés a kérdés - és ezt egymással szemben fel lehet vetni , hanem olyan módon vetődik fel, hogy a mai stabilizáció - amelyet nagy valószínűséggel egy év alatt nem lehet elérni, hanem egy hoss zabb folyamat eredménye lehet , ez lehet annak a megalapozása, annak az egyik feltétele, amelyet egyébként a Magyar Szocialista Párt és a kormányprogram is a növekedés feltételeinek megteremtése között tud csak értelmezni. Ezek a fajta megszorító intézked ések akkor ítélhetők meg helyesen, ha a reális lehetőségekből indulunk ki. (9.20) A reális lehetőségekhez viszont az is hozzátartozik, hogy vizsgálni kell azt a kérdést, hogy egyáltalán rendelkezike a kormányzat azzal az eszközrendszerrel, amellyel az elh atározásait végre tudja hajtani. Én azt gondolom, ebben egy igen jelentős eszközrendszer- és szemléletmódváltozás szükséges, hiszen az elmúlt évek helyzetét úgy is meg lehet ítélni, ha abból indulunk ki, hogy a gazdaság teljesítménye fokozatosan csökkent. Tehát bizonyos értelemben egy folyamatos restrikciós állapot volt a gazdaságban annak ellenére, hogy ezt az állapotot a gazdaságpolitika irányítói meg szerették volna változtatni. Nem volt erre igazán eszközrendszerük, hiszen kétfajta lehetőség van csak: vagy a piacgazdaságban közvetett módon, valamilyen módon állami befolyásolással elérni, vagy pedig önkorlátozás segítségével megalapozni ezt a folyamatot. Ebből adódóan - mivel ezt eddig nem sikerült elérni - azt hiszem, hibás az a felfogás, amikor a jelen leg kidolgozás és megvitatás alatt levő önkorlátozási társadalmigazdasági megállapodás