Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 24 (38. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
2423 a kutatási források - amelyek jelentős mértékben forrásai a magyar tudományos kutatóin tézeteknek és az abban dolgozóknak , így az Országos Tudományos Kutatási Alap 1,7 milliárd forintra csökken, márpedig a csökkenést kétféle módon is értem, relatíve is, és az infláció nem követése miatt is. (13.10) Emiatt az Országos Tudományos Kutatási Al apból a világbanki kölcsönegyezmény műszerbeszerzést szolgáló hazai forrás nem teremtődik meg. Vagy: nem tudja ez a kutatási alap elindítani a fiatal kutatók támogatását - ez a második rész, ami ezt a területet érinti. A harmadik dolog, amit el kell mondan om, a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot érintő példa. Ez az alap, amely a kutatást és a fejlesztést, illetve új műszaki megoldásokat hivatott pályázati úton támogatni, egyötödére csökken! Egyötödére! S hadd idézzem önöknek az Állami Számvevőszék jelentés ét, amely tartalmazza azt, hogy összevonják a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot, a Befektetési Ösztönzési Alapot, a Kereskedelemfejlesztési Alapot egy alapba. Ebben az összevonásban a legjelentősebben és a legszabályozatlanabb módon a KMŰFA, tehát a Közp onti Műszaki Fejlesztési Alap problémája az, amit ez egyáltalán nem tud megoldani. Nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy a K+F szférát hogyan támogassa; sőt olyan szabályozások is vannak benne, amelyek ellene mennek a jelenleg hatályos törvénynek, még pedig a központi műszaki fejlesztésről szóló törvénynek, mert egy más alapnál, illetve ugyanennél az alapnál ugyanerre, ugyanezekre a célokra is különít el pénzeket. Továbbá - idézem : "A költségvetési törvényjavaslat számszaki levezetést, illetve indoklá st nem tartalmaz", nem tartalmaz arra nézvést, hogy ezekkel az alapokon belüli arányokkal mi történik. És az indoklás is hiányzik, ami nehezen elfogadható a számomra. További példákat hadd hozzak föl önöknek. A felsőoktatás hallgatói létszáma nő. Ezzel sze mben egy idézetet engedjenek meg a kormány gazdaságpolitikai kötetének 38. lapjáról: "A felsőoktatásban a hallgatói létszám mind a nappali, mind az esti, levelező tagozaton nő, de a növekedést az elsőévesek számának csökkentésével, a tantervi és tényleges képzési idő rövidítésével mérsékelni kell". Tehát miközben a választási programok úgy szóltak, hogy a hallgatói létszámot növelni kell, aközben azoknak az első éveseknek a számát kívánják csökkenteni, akik most kerülnek ki a középiskolából, s akiket a leg jobban érint az ifjúsági munkanélküliség! Azt gondolom, ezek - finoman mondva - egymásnak ellentmondó állítások. Ugyanilyen problémát okozhat, hogy az egyegy tárcán belüli belső politikai irányokat nem dolgozzák ki, hogy a felsőoktatási kollégiumi férőhel yek átfogó szabályozása hiányzik, és ezért szinte értelmetlen felsőoktatási integrációról beszélni. Megint egy szakmapolitikai példát hozok fel arra nézvést, hogy egy támogatandó cél, a felsőoktatás integrációja az infrastruktúra, a kollégiumok átfogó szab ályozása nélkül nem valósítható meg. Egy példával hadd éljek, ami a legerősebb: a budapesti egyetemek helyzete. Van X darab kollégium, amely X darab egyetemet szolgál ki. S azt nézik, hogy adott egyetemen hány hallgatónak van szüksége kollégiumi szálláshel yre, de álláspontom szerint azt kellene megnézni, hogy a Budapesten lakó egyetemisták közül körülbelül mennyinek van szüksége kollégiumi férőhelyre. Ez lenne a jobb kérdésföltevés, és erre kellene törekedni. Ha a kormány a felsőfokú alapképzés bevezetésére javaslatot tett volna, mint ahogy én ezt most is, meg tavaly is megtettem és megteszem, akkor bővülhetne a felsőoktatási férőhelyek száma. Főleg akkor, ha a felsőoktatási törvény abban az irányban módosulna, hogy könnyebbé válna a magánegyetemek, magánfői skolák további alakulása, alapítása. Ez pedig egyébiránt még az állami terheket is csökkentené, hiszen a magánszférába teszi át a bővülési lehetőség egy részét. Ez egy egyszerű törvénymódosítás, meg lehet tenni, és a piac valamilyen formában ezt be fogja s zabályozni. Erre nyújtana segítséget az a módosító javaslat, amely a felsőoktatási normatívát kívánja legalább 74 ezer forintra megemelni.
