Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 24 (38. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2415 A másik ilyen pregn áns érvelés e tekintetben Selmeczi Gabriella képviselőtársunké volt, aki rövid felszólalásának hetven százalékát annak szentelte, hogy a bölcsődéket kérje számon a jövő évi költségvetésen. Készséggel elismerem azt a tiszteletre méltó következetességet, ame ly szerint - az ő szavai szerint - öt éve harcol a Fidesz a bölcsődékért. Azt azonban le kell szögeznem, hogy a bölcsődéket mint általánosan kötelezően ellátandó feladatokat az önkormányzati törvényből az előző kormány javaslatára az előző parlament vette ki. Tehát a jelenlegi kormányon ezt számon kérni, legalábbis furcsa. Úgy gondolom, e következetesség mögé ráadásul némi kérdőjelet tesz az, hogy a most következő önkormányzati választások után a települések jelentős részében a Fidesz azzal a két párttal kí ván együtt kormányozni - önkormányozni , amely annak idején a javaslatot tette a Házban. A harmadik érvelés, amelyből valamiféle koncepció, valamiféle alternatív koncepció körvonalai látszanak, tömören úgy foglalható össze, hogy a költségvetést balról elő zni. Csépe Béla képviselőtársunk mondotta azt a felszólalásában, hogy a kiút nem a fogyasztás visszafogása, hanem a termelés növelése. Ez kísértetiesen emlékeztet arra a negyvenes évek végi, ötvenes évek eleji szlogenre, miszerint "Termelj többet, jobban é lsz!" Sajnos időközben kiderült, hogy nem elég többet termelni, hanem az is szükséges, hogy a termelés eredményét el lehessen fogyasztani, illetve hogy ennek a termelésnek az eredménye: a további termelés feltételeit is újratermelje. E szerint a koncepció szerint tehát az előző kormány gazdaságpolitikája helyes volt. Csak a választás túl korai időpontja és/vagy a választók fatális döntése ütötte el az előző kormányt attól, hogy ennek a gazdaságpolitikának a gyümölcseit élvezhesse. Ebben a felfogásban tehát a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának alternatívája az előző kormány gazdaságpolitikája lenne. Nagyívű vezérszónoklatában Kádár Béla képviselőtársunk fogalmazta meg, hogy a megindult növekedést fenn kell tartani. Igaz, hogy a pénzügyi folyamatok kedvez őtlenül alakulnak, de a reálgazdaság folyamatai egészségesek, és előbbutóbb a pénzügyi folyamatok is utána fognak menni. Sajnos én sokkal jobb memóriával vagyok megáldva, hogysem boldog lehetnék. Ennél fogva jól emlékszem arra, hogy 1992ben az előző korm ány kiadott egy "Félúton" című brosúrát, amelyben az akkori kormány kétéves tevékenységéről kívánt elszámolni. Ebben a brosúrában, minthogy akkor a helyzet éppen fordított volt, és a Kupaprogram még nem vizeződött fel eléggé ahhoz, hogy a kedvező pénzügyi folyamatok visszájára fordultak volna, ámde a gazdasági reálfolyamatok igen kedvezőtlenek voltak, a kormány akkor azt igyekezett bizonyítani, hogy a pénzügyi folyamatok már kedvezőek, és a reálfolyamatok fognak majd utánuk menni. Úgy gondolom, ugyanennek a kormánynak volt négy éven keresztül tagja Kádár Béla képviselőtársunk. Mitől torz, mitől egészségtelen egy növekedés? - tette fel a kérdést Kádár Béla képviselőtársunk, amikor ebben az átalakult gazdaságban a GDP hatvan százalékát a magánszektor állítja elő, amely nem a tervhivatal utasítására, hanem konkrét megrendelésre termel. Úgy gondolom, a közgazdaságok tudós doktorát, az előző kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó miniszterét nem kellene erről felvilágosítani, de a jegyzőkönyv kedv éért azért hadd mondjam el: a szóban forgó növekedés azért egészségtelen, mert a magyar gazdaság, a magyar termelés importtartalma igen magas. Következésképpen a növekvő termelés növekvő importszükséglettel jár. Ha olyasmit termelünk, amelyet nem tudunk ke llő mennyiségben külföldön eladni ahhoz, hogy a megnövekedett importmennyiséget ebből finanszírozni lehessen, akkor az eladósodás fog fokozódni. S ebből a szempontból tökéletesen mindegy, hogy a tervhivatal utasítására történik ez a többlettermelés, vagy a zért, mert a kormány laza kézzel kiengedett forintmilliárdjai pótlólagos keresletet teremtettek, és e kereslet kielégítésére született ez a többlettermék. Ez történt 1985ben, amikor az MSZMP gyorsítsunk csak jelszavú XIII. kongresszusa után a külföldi adó sság megduplázódott, és ez történt az elmúlt kormányzati ciklusban, 1992 után, miután a Kupaprogramból csak annyi maradt, hogy Kupa Mihálynak hívták a pénzügyminisztert.
