Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 5 (8. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HALLER ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
25 sok újat már nem lehet mondani a Házszabály tervezetéről. Ezt a kockázatot én valójában nem is vállalom, de az általános vita jellegének megfelelően néhány kérdéssel kapcsolatban egy pár gondolatot szeretnék megfogalmazni. Ugye az első kérdés az, hogy egyáltalán szükségese az új Házszabály. Engedjék meg, hogy mielőtt ezzel a kér déssel kapcsolatban szólnék, formabontó gondolattársítással megemlítsem: a múlt ciklusban lezajlott angol parlamenti küldöttségi látogatásnak az emléke merül fel bennem, amikor a parlamenti küldöttséget vezető alelnök azzal nyugtatta meg beszélgetőpartnere it, hogy drága uraim, aki képviselőségre adja a fejét, annak nagyon edzettnek kell lennie, el kell viselnie a vitákban esetleg még a személyeskedés határát súroló hangnemet is s legjobb, ha beletörődve tudomásul veszik, hogy a képviselők olyan ördögök, aki ket mindig az angyalok választanak meg négy vagy öt esztendőre. A pokol nyilvánvalóan veszélyes üzem, és már ezért is indokolt, hogy a fortyogó katlanok között ügyködő ördögök azért megkíséreljék szabályozni ennek az üzemnek a működési rendjét, a víz hőfok át, az egyes fő, al- és közepes ördögöket terhelő kötelezettségeket, és valahogy eredményessé és hatékonnyá kívánják tenni ennek az üzemnek a működését. Most a második kérdés az, hogy nézzük már meg, vajon mennyiben sikeres vagy mennyiben hiányos és siker telen az elkészült műalkotás. Már elöljáróban szeretném bevallani, hogy Shakespeare Antoniusával ellentétben én nem temetni jöttem, hanem dicsérni, nem temetni a parlamenti demokráciát, hanem dicsérni - persze mértéktartóan - az elkészült alkotást, és a di cséret nem jelenti a kisebbségi törpe hódolatát a hatalmat megtestesítő Hófehérke előtt, pláne akkor, ha az a Hófehérke nem is olyan biztos, hogy olyan makulátlanul hófehér. A hatalom előtti hódolat pedig egy teljesen sikertelen vállalkozás. Annak idején m ár Roosevelt szellemesen megjegyezte, hogy hiába simogatod a tigrist, sose lesz belőle cica. Most a javaslat új rendelkezéseit én két csoportba sorolnám. Az első csoportba tartoznak a kétségtelenül a hatékonyságot növelő és az eredményes működést elősegítő rendelkezések. Kérem szépen, a felszólalók ezt már annyiszor leltározták, hogy szükségtelen ismétlés lenne a leltár. Egyet nem említettek például, hogy a sürgősség elrendelése esetén a törvényjavaslatot legkésőbb a sürgősség elrendelésétől számított 30 na pon belül napirendre kell tűzni. Érdekes statisztika lenne, az elmúlt Országgyűlés hány törvényjavaslatot vett sürgősséggel tárgysorozatba, és hány maradt megtárgyalatlanul az íróasztalfiókban. Tehát nyilvánvalóan nagyfokú módon elősegíti a hatékonyságot, hogy a sürgősséggel elfogadott törvényjavaslatokat azért most már 30 napon belül mindenképpen napirendre kell tűzni. Más felszólalásokkal ellentétben én a részletes vita új szabályozását nagyon hatékonynak tartom, különösen a szavazási rendet é s a felszólalás szabályozását is, mert ezzel a hatékonyságot feltétlenül növeli. A második csoport rendelkezéseit - ne vegyék rossz néven - én a kegyes malaszt címszó alatt foglalnám össze. Sőt, ha nagyon szőrszálhasogató lennék, akkor ebben a tárgykörben is egy kettős beosztást lehet alkalmazni: az egyik a reális kegyes malaszt, a másik a virtuális kegyes malaszt. A reális malaszthoz tartoznak azok az ellenzéknek tett engedmények, amelyek azért kikényszeríthetőek. Mint ahogy kikényszeríthető, ugye, a négyö tödös szavazási rendben a kivételes eljárás vagy kikényszeríthető a Házszabálytól eltérő eljárás módja. Ezek a reális malaszt címszó alá tartoznak. Itt is részletes leltárt végeztek képviselőtársaim, tehát fölösleges ismételni. A virtuális alcsoportba tart oznak azok az ellenzéknek tett engedmény címén megfogalmazott rendelkezések, amelyek látszólag látványosak, kétségtelenül demokratikusak - gyakorlatilag azonban pihekönnyűek és súlytalanok. (17.20) Tetszetős szabály, hogy a házbizottság csak egyhangú dönté st hozhat. De ha ez nem sikerül, akkor mi történik? A plenáris ülésen berobog a gőzhenger és szem nem marad szárazon. Szép szabály és tiszteletreméltó rendelkezés a vizsgálóbizottság, a politikai vita, de a politikai vitát le lehet
