Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
2351 kiadáso k viszonyát vagy a jövedelemfelhasználást a következő évben megtermelt nemzeti jövedelemből, és ha ez ügyben nem lesz jelentős előrelépés, akkor hiába gondoljuk azt, azzal, hogy a költségvetésben viszonylag jelentős vagy legalábbis jelentős konfliktusokkal járó lefaragásokat sikerül végrehajtani, ez a lefaragás csak arra jó, hogy - mondjuk - főleg az MSZPn belül jelentős konfliktusokat generáljon a különféle szervezeteket képviselő szereplők között, és nyilván számos egyéni képviselő számára is megnehezíti ez az életet, de tartok tőle, hogy az egésznek az eredménye mégsem lesz az, hogy utána nyugodtan elmondhassák, hogy de legalább '96tól fellélegezhetünk. Most lényegében arra várhatunk, hogy a közösségi fogyasztási tételek csökkentését jelentő államháztar tási vagy újraelosztási rendszerek reformja beindul majd valamikor '95 folyamán és ez némileg segíti talán ezt az arányátrendeződést a fogyasztási és beruházási tételek között, de őszintén szólva az első fordulatot a pótköltségvetés körül vártuk, aztán a társadalmigazdasági megállapodás az idei és a jövő évi költségvetésről. Egyiktől sem következett még be ez a fordulat, én tartok tőle, hogy túl sok optimizmussal nem nagyon nézhetünk a következő időszak felé sem. Félreértések elkerülése végett szeretném m ég azt leszögezni: az én álláspontomból nem az következik, hogy például az oktatásra nem kellene több erőforrást fordítani, azonban nem biztos, hogy ennek az a módja - szokás azt mondani és egyetértek ezzel : az oktatás az egyfajta beruházás az emberi tők ébe, a jövőbeli fejlődésünket alapozzuk meg vele. De nem biztos, hogy ennek az a célszerű formája, hogy a meglévő szerkezetben a meglévő kvótákat emeljük és minden oktatónak, aki ugyanazt tanítja ami most, ami sok esetben nem igazodik azokhoz az igényekhez , amelyekre képezni kellene a hallgatókat és a tanulókat, ha megemeljük az illető fizetését és az intézményeknek juttatott normatívákat és ugyanebben a szerkezetben ugyanezeket képezzük, ettől nem fog javulnia teljesítmény. A beruházás az emberi tőkébe sok kal hatékonyabb lehet, ha az emberek saját forrásaikból olyan eszközöket vesznek: számítógépeket és egyebeket, amelyekkel a képzettségük a modern kor igényeihez jobban alkalmazkodik, ha magán szakkörökre járatják a gyerekeiket, ahol idegen nyelvre és egyéb olyan dolgokra tanítják őket, amelyekre lehet, hogy az iskola a meglévő pénzéből képtelen és erre plusz forrást kell fordítani - ez az igazi beruházás az emberi tőkébe és az ugrópontja annak, hogy meg tudjuke alapozni a kilábalást - sőt azt gondolom, hog y nem az, hogy a költségvetésre mutogatva néhány százmilliárdos pótlólagos deficit rovására ezeket a normatívákat fel tudjuke emelni, hanem el tudjuke érni azt, hogy a magyar társadalom úgy érzi, hogy érdemes erre a területre a saját magán, egyéni erőfor rásaiból is többet áldozni. Azt gondolom, természetesen ez megint nem a költségvetési vitának a kérdése, de azt gondolom, ha ebben a szemléletmódban nem érünk el változást, hanem mindenki a közpénzektől - amelyhez adó oldalról hozzájárulni senki sem szeret több pénzzel, de a másik oldalról kapni mindenki szeret , annak felhasználásától várjuk csak a megoldást, akkor tévúton járunk. Ahhoz, hogy ebben változást lehessen elérni, én sok sikert kívánok a kormánykoalíciónak. (Nagy taps.) ELNÖK (dr. Salamon Lászl ó) : Köszönöm. Megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Egyben felkérem felkészülésre dr. Semjén Zsoltot, a Kereszténydemokrata Néppártból. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisz telt Képviselőtársaim! A pénzügyminiszteri expozéban dr. Békesi László miniszter úr kifejtette, hogy a megindult kedvező folyamatok fenntartása érdekében az agrárágazatok számára az ez évit meghaladó összegű költségvetési támogatás biztosítását javasolja. A költségvetéspolitika az agrárgazdaság adottságainak, nemzetgazdasági szerepének megfelelőn kiemelt figyelmet fordít az ágazat helyzetének stabilizálására, a növekedés megalapozására. A támogatások szerkezetének és konstrukciójának továbbfejlesztése pedi g a rendszer hatásfokát javíthatja.
