Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
2345 és meddő politikai huzavonákkal tékozolják, melyek elterelik a közfigyelmet a nemzet igazi érdekeitől és olyan gyűlölködést lobbantanak lángra, amely vészesen meglazítja a nemzeti összetartozás érzését." Azt hiszem, az MSZPt nem érheti az a vá d, hogy az időpazarlás útjára lép. Bennünket nem a rivaldafény, nem a televízióközvetítés nagyszerűsége, hanem egészen más gondolatok foglalkoztatnak; mi nem fényleni, hanem használni akarunk. Ezek után engedjék meg, hogy a költségvetési törvényjavaslat k apcsán csak a gazdaságpolitikai háttérrel foglalkozzak, hiszen említettem, hogy néhány hozzászóló már elvette a kenyeremet. Azt hiszem, az itt lévők mindegyike, mindegyik képviselőtársam elismeri, hogy a szükség diktálta restrikciós monetáris és fiskális p olitika érvényesül. Még egyszer hangsúlyozom: a "szükség diktálta". Ha azonban a fejlett országok gazdaságának működését megnézzük, azt tapasztalhatjuk, hogy az erős restriktív monetáris vagy fiskális politika hosszú távon nem lehet eredményes. Adam Smith az 1700as években, Vizsgálódás a nemzeti vagyonosság természetéről és okairól című művének ötödik könyvében a közjövedelemmel foglalkozik, elemzi, hogy melyek a fejedelem - most, mai értelemben az állam - szükséges kiadásai és azokat hogyan lehet biztosít ani. (16.50) Az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat csak a szükséges kiadásokkal számol, azonban ennek mértékét a GDP szintje nagymértékben befolyásolja. A kiadások és bevételek szerkezetének - még egyszer hangsúlyozom: szerkezetének - finomítására biz onyára, a GDP mértéke alapján, több módosító javaslatot nyújtanak be képviselőtársaim. Adam Smith híressé vált négy adószabályában elsősorban azt rögzíti, hogy - idézem - "A polgárok az állam oltalma alatt szerzett vagyonuk, különösen jövedelmük arányában egyenlékenyen terhelhessenek adóval". Egyenlékenyen! A törvényjavaslat ezt az egyenlékenységet jórészt megvalósítja, többek között azzal is, hogy nem az adóalapból, hanem az adóból vonja le a különböző kedvezményeket. Helyes az, hogy a költségvetési törvé nyjavaslat a felhalmozásfogyasztás arányát az egyensúlyi követelményeknek megfelelően kívánja befolyásolni. Azonban olyan piaci körülményeket kell megvalósítani a többi irányításiszabályozási rendszerrel együtt, amelyek elsősorban az állóalapok, a korsze rű állóalapok felhalmozását segítik elő. 1985ben Szarvas Péter kutatónak volt egy anyaga, amelyben bebizonyította, hogy az OECDországokhoz viszonyítva a felhalmozást illetően Magyarország a harmadik helyet foglalta el. Mégis nagyon rosszul állt a gazdasá g szénája, mert nem az állóalapok felhalmozása, hanem a forgóalapok felhalmozása történt meg. Tehát még egyszer hangsúlyozom, olyan hátteret kell biztosítanunk a piacgazdaságban, hogy elsősorban a korszerű állóalapok felhalmozása valósuljon meg. Egyet lehe t érteni azzal, hogy a piacgazdasági rendszer kiépítése során a hazai adottságokat is figyelembe kell venni. A gazdaság működését ugyanis nemcsak a termelési tényezők, a már annyiszor emlegetett erőforrások, hanem a hosszú időszak során kialakult erkölcsi normák, hagyományok és az intézményi rendszer is jelentősen befolyásolja. A költségvetési törvénytervezet foglalkozik a megtakarítási hajlandósággal. A megtakarítási hajlandóság, a jövőbeni fogyasztás nemcsak a jelen fogyasztását, hanem a beruházásokat is számottevően formálja. A fejlett országokban tapasztalható folyamatok azt igazolják, hogy a kiegyensúlyozott növekedés csak kiegyensúlyozott megtakarítási hajlandósággal valósítható meg. Samuelson, Nordhaus és a többi neves kutató például Amerikában megviz sgálták azt, hogy a beruházások, a növekedés milyen mértékben alakult az elmúlt 7585 évben, és minden esetben csak azt tudták igazolni, hogy csak kiegyensúlyozott megtakarítás biztosíthatja a növekedést. Az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat és az az t megalapozó adórendszer a tartós megtakarításokat azzal segíti elő, hogy a betéti kamat adója 0 kulcsos, a tartós megtakarítást
