Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2343 Tehát ezért én mindenképpen javaslom, hogy az üz letrészarányos szavazásnak, ami a kockázati befektetésekkel kapcsolatos szövetkezeti vállalkozásokra vonatkozik, mindenképp helye van, és ez egyébként nem sérti a szövetkezés elveit, mert rögtön hozzáteszem, nehogy azt higgyük, hogy, mondjuk egy 3000 hektá ron vagy 4000 hektáron gazdálkodó, talán 200300 millió forint üzleti vagyonnal rendelkező termelőszövetkezet nagynak számít. Az ugyanolyan kicsi. És ha egyedül lép föl feldolgozó vállalatokkal, multinacionálisakkal vagy nagykereskedő cégekkel szemben, akk or az ereje nem sokkal több, mint egy egyéni gazdáé, akinek esetleg 2030 hektáros birtoka van. Tehát a termelőszövetkezeteknek paradox módon további jelentős koncentrációra van szükségük, szövetkezetek közötti szövetségeket, üzleti szövetségeket létre kel l hozni, hogy meglegyen az az erő, amivel egyenrangú társai, üzleti partnerei lehetnek mondjuk egy Cereolnak vagy egy Aminumnak, vagy éppen más olyan, magyar tulajdonban lévő felvásárló vállalatnak, gabonaforgalmi cégnek vagy nagykereskedő cégnek. Tehát it t az átalakulásnak egy ilyen továbbvitele szükséges, és azt hiszem, hogy senki nem a szétverésre gondol, amikor azt mondja, hogy az igazi megoldás az, hogyha maga a termelés egyre jobban individualizálódik, tőkehasznosításcentrikussá válik. Az lehet termé szetesen kft. is, tehát lehet nagyüzemi módon is tenni. Lehet betéti társasági formában, vagy éppen egyéni gazdaként, de ugyanakkor a szolgáltatás, a feldolgozóipar, a kereskedelem mint értékesítés nagy szövetkezetek által szervezett formában történik, az adhatja meg azt, hogy erőpozícióba kerülhessenek a más, ezen a területen működő óriási vállalkozásokkal szemben. Ugyanis nem felejthető az, és itt azoknak a szövetkezeti vezetőknek szeretnék üzenni, akik kicsit talán görcsösen ragaszkodnak a termelő típusú szövetkezethez, hogy vegyék észre: a 100 forint, vagy 100 egységnyi, a lakosság által kiadott, élelmiszerre költött bevételből a közvetlen mezőgazdasági nyersanyagokra egyre kevesebb jut, NyugatEurópában már nem több átlagosan, mint 15 százalék, a többi, a 85 százalék a feldolgozóiparban és a kereskedelemben realizálódik. Ezért azt hiszem, hogy a szövetkezeteknek is a feldolgozóiparban és a kereskedelemben kell a tőkét beforgatni, kivonni fokozatosan a termelésből, azt értékesíteni, átadni azoknak, akik a hhoz értenek, és azzal foglalkozzanak, és a befektetéseiket ezen a területen koncentrálva juthatnak abba a pozícióba, amelyben Hollandiában, Dániában egyébként a szövetkezeti szektor az alapanyagtermelő tulajdonosok kezében koncentrálódik. (16.30) Ez a fol yamat, és mindaz, amit eddig elmondtam, közgazdasági szemléletű, és a kormányzat részéről is ilyen közgazdasági megoldásokat tartalmazó intézkedéscsomagnak a meghozatalát igényli. Ezért az a véleményem, hogy a T/149. számon benyújtott törvényjavaslat, amel y az 1992. évi I. törvény módosításával kapcsolatos, nem időszerű a jelen pillanatban, nem ad végleges megoldást, inkább talán csak politikai gyógyír, revansjellege van. Úgy gondolom ezért, célszerű ezt most visszavonni, és a jövő tavaszra egy ilyen közga zdasági csomaggal párosítva lehetne véglegesen a szövetkezetek ügyét, beleértve a termelőszövetkezeteket is, rendezni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel a monitorom jelzése szerint még több képvis előtársunk szót kíván kapni ebben a témakörben, viszont a mai napra meghatározott tárgyalási időkeretünk lejárt, ezért a szövetkezeti törvény általános vitáját elnapolom. Most 15 perc szünet következik. Szünet után a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvet éséről szóló törvényjavaslat általános vitája folytatódik. (Szünet: 16.32 - 16.48 Elnök: dr. Salamon László Jegyzők: dr. Szilágyiné Császár Terézia és Boros László)
