Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DÖGEI IMRE (FKGP):
2332 megcáfolom, ez így nem igaz. Én inkább 506 0 százalékban gondolkodom. Nemcsak azok az emberek foglalkoznak mezőgazdasággal, akik fogják az eke szarvát, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim. Nagyon szorosan hozzátartozik az, hogy a mezőgazdasági terméket előállító üzemek is a mezőgazdasághoz kötődnek; hogy ez nagyon régen volt, ezzel egyetértek, nem is akarnék oda visszamenni, mert elfáradnának azok az emberek, akik ma élnek, ha egész nap, egy hétig szántanának egyfolytában, gyalog. Abban gondolkodik, hogy igenis, addig szövetkezeti politikáról nem besz élhetünk, amíg azok a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek vissza nem integrálódnak anyagilag az alaptevékenységhez, a mezőgazdasághoz. Én ezt úgy jegyeztem meg egy héttel ezelőtt Szolnokon, egy agrárfórumon, hogy az állam ne használja tovább a mezőg azdaságot itatóspapírként. Ez nem bír el mindent; mert itatóspapírként használjuk, a cukorgyári ember már mindjárt iparos ember lett, a húsfeldolgozó ugyanúgy, pedig abból a termékből dolgozik. Egy eklatáns példát említettem a múltkor egy felszólalásomban, hogy nyolc kiló búza egy kiló kenyér ára. Talán jó volna abból a nyolc kiló búzából lett kenyér árából visszaforgatni a mezőgazdaságba, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek még jók, ne menjenek tovább tönkre és azok a termelőszövetkezetek is, amelyek tönkrementek, hogyan mentek tönkre? Nem mindegyik ezért ment tönkre, hangsúlyozni kívánom. Itt azért a szövetkezetek mellé állok, hogy nem mindet lopták el, egyszerűen lehetetlen helyzetbe kerültek. Ezek azok a problémák, amelyek engem foglalkoztatnak, ad dig szövetkezeti politikáról igazán nem beszélhetünk, míg az onnan megtermelt áruk jövedéke vissza nem jön valamilyen formában. Úgy gondolom, ha egy közös szövetkezetet alakítunk, feltétlenül részt kell vállalni a gabonaiparban egy malomrészvényben, egy vá góhídi részvényben, egy cukorgyári, egy növényolajiparban vagy egy baromfifeldolgozóipari részvényben. Én a baromfifeldolgozóiparból mentem nyugdíjba, 27 esztendőt töltöttem el a törökszentmiklósi Barneválban, a baromfifeldolgozó vállalatnál, láttam a c sirkék minőségét, hogy az egyenesen csapnivaló. Volt valamikor egy mondás, hogy "te csirkefogó vagy," az a csirkefogó valóban megszenvedett, mire megfogta vasárnap reggel a pörköltnek valót délre, mert elfáradt ő is meg a csirke is. Ma ha az a csirke leesi k a kocsiról, az ott marad, nem megy el! (Derültség, zaj.) Ebből nem lesz jó íz, könyörgöm! (Szórványos taps.) Itt gondolkodom abban, hogy a magyar mezőgazdaság a belterjes gazdaságra volt szorítkozva, részben muszáj volt, az adottsága is követelte tőle. A z én apám 32 katasztrális hold földön gazdálkodott, ott tehén, ló, anyakoca, baromfi, pulyka, kacsa, liba, gyöngyös rengeteg volt, amelynek kiváló zamatát azt hiszem, mindnyájan ismerjük. Van olyan 40 éves ember, aki talán nem is ismeri a hízott kacsa csod álatos ízét. Erre utalok én, hogy be kellene integrálni azokat a vállalatokat, amelyek a gazdaság felépítésében szolgálnak. (15.30) A szövetkezeti politikára visszatérve - illetve annál vagyok , csak a lényeget mondom el. Nagyon várom a mezőgazdasági kama ra felállását. S azt beszéljük Törökszentmiklóson, meg egész Szolnok megyében is, hogy a kamarának az lesz a feladata - és legyen az a feladata , hogy ezek az üzemek valamilyen formában, egy jogász vagy közgazdász kidolgozásával többedmagukkal integrálják vissza az alaptevékenységbe a jövedelmi forrást. Mert azt nem lehet tovább tűrni, hogy dupla vagy háromszoros termésünk van búzából, s mégsem tud eleget enni az egyszerű gyári munkás vagy a munkanélküli. Igaza volt annak a képviselőnek az elmúlt ciklusban , aki azt jósolta, hogy 100 forint lesz egy kiló kenyér. Kérem, már 76 forintnál tartunk. Még egy pár hónap és meglesz a 100 forint. Ezt nekünk, földműveléssel foglalkozó országnak nem szabad megengedni. A szövetkezeti törvénynek egy alapgondolata kell hog y legyen az, amit én itt elmondtam. Nem követelem én ezt, csak kérem az Országgyűlés valamennyi tagjától, valamennyi képviselőtársamtól, hogy ezen nagyon gondolkozzunk el. Ha elhamarkodjuk, meg lehet szavazni. De akkor én a magam részéről mindenképpen azon leszek, hogy az új törvényhez, amit megszavaz a parlament, módosító
