Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
2326 földnyilvántartás, akkor tudomással bírunk arról, hogy Magyarországon lappangóan ugyan, de kialakult a nagybirtokrendszer. A nagybirtokrendszernek pedig egy következménye lesz, a földet meg kell munkálni, nehogy visszaj öjjön Magyarországon az a cselédrendszer, az a zsellérvilág, amelyet a magyar parlament ötven évvel ezelőtt eltörölt. (Zaj.) Szükségesnek tartottuk volna egy termelési szerkezet meghatározását ebben a törvényjavaslatban, struktúrapolitikai irányelveket meg határozni, és talán arra is gondolva a kormánynak, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítése, Kelet felé történő exportja mennyire lehetséges, ezek figyelembevételével gazdasági oldalról kellene megközelíteni. A vámtörvény szolgálja mindig a magyar mezőga zdaság, a magyar termelők érdekeit, aki tudniillik kijár a nagybani piacra, az láthatta az elmúlt évek során, hogy a kamion hátuljában esetleg háromnégy sor déligyümölcs volt ládába rakva, a belső részén pedig paradicsom, alma vagy virág és egyéb más olya n áru volt, ami a magyar piacon is megterem és talán még vámot sem fizettek érte. Meg kellett volna határozni az agrártámogatás mértékét is e koncepció figyelembevételével, és mi úgy gondoljuk, hogy a támogatást nem személyekre, földterületekre vagy szerve zetekre kell ráosztani, hanem úgymond a termék támogatását kell bevezetni. Arra is kell gondolni a jövőben, hitelszövetkezeteket hogyan hoznak létre; milyen lesz a hitel biztosítása a mezőgazdasági vállalkozók részére, hisz mindez foglalkoztatási kérdéseke t is meg fog oldani. Szükséges lesz a jövőben a kormánynak figyelembe venni, vane és milyen érdekképviselete a mezőgazdasági ágazatnak, és milyen lesz a kormány kapcsolata ezzel az úgynevezett érdekképviselettel. A fentiek szükségszerű en fogalmazódnak meg, ami ugyan elodázható, de megkerülhetetlenül itt van. A mezőgazdaság rendbetétele annál is inkább szükséges, mert az agárnépességet a falun kell tartani, meg kell oldani a foglalkoztatottságot valamilyen mértékben. Valahogy így vártuk el, hogy ezek a törvénytervezetben elő fognak kerülni. Kiszámíthatóságot, realitásokra épülő törvényjavaslatot kell előterjeszteni a következő időkben, figyelembe kell venni a kormánynak, hogy az elmúlt évtizedek során nemcsak a tulajdon, a társadalom is á trétegződött és ezeknek a gondjait kell valahol megfogalmazni a törvény keretén belül. Úgy gondolom, hogy egy erős gazdasági alapot kell megteremteni és erre a gazdasági alapra kell ráépíteni a politikai intézményeket, vagyis a politikát el kell választani a gazdaságtól, működjön politikától függetlenül a gazdaság és akkor egyik kormány jöhet, a másik mehet, az állampolgárok nem fogják ennek hátrányait érezni. A kormánynak szembe kell néznie a szövetkezetek jövőjével. Valóban egyetértek felszólaló képviselő társammal, hogy azokat a szövetkezeteket, amelyek működnek és működőképesek, meg kell hagyni. Húsz évet dolgoztam egy szövetkezetnek ügyvédként. Ez a szövetkezet huszonöt éven keresztül harminc és hatvan millió forint közötti tiszta nyereséget könyvelt el, az elmúlt évben is 36 milliót könyvelt el. A tagságnak is az a véleménye, a szövetkezetben kapja egzisztenciáját, nyilvánvalóan ezeknek a szövetkezeteknek - bármilyen jogi szabályozás is lehetne - maga a tagság sem kívánná a jogutód nélküli megszűnését. S zembe kell nézni azzal is, hogy a kisparcellán való gazdálkodás a jövőben nagyüzemi gépekkel mennyire lesz reális, és nyilvánvalóan az önkéntes földcsere elősegítése elkerülhetetlen. Az üzletrészek sorsáról csupán annyit kívánok elmondani, amit Torgyán úr kifejtett, a Ptk. szerint ennek a vagyonnak az egyik része valóban védett, a másik, a kívülállók üzletrésze pedig aligha. Szólni kívánok még arról, egyes szakirodalmakban a szövetkezeteket már gazdasági társaságoknak tekintik. Megítélésem szerint ez nem le het valós, mert ha gazdasági társaságokká alakultak át a szövetkezetek az elmúlt időszak alatt, akkor törvénysértő módon a kívülállók üzletrésze nem kerülhet be a gazdasági társaságok vagyonaként. Úgy hiszem, a gazdasági társaságoknak a jogilag szabályozot t keretei egészen mások. Ha ez így volna, hogy gazdasági társaságok a szövetkezetek, akkor a cég bejegyzései is megkérdőjelezhetőek lennének.
