Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat átalános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
2288 Végül, de nem utolsóso rban, szeretnék a szociálpolitikáról szólni. Mindnyájan, akik ebben a teremben ülünk, úgy érezzük, hogy a költségvetés benyújtása kapcsán fáj valami. Kinek az oktatáspolitika, nekem a szociálpolitika. Szeretném ezzel kapcsolatban szintén Kádár Bélát, az MD F tegnapi vezérszónokát idézni. Feltette a szónoki kérdést: hová lettél, szociális piacgazdaság? Szeretném kérdezni, kedves képviselőtársaim: hol volt ez a szociális piacgazdaság? Mikor volt Magyarországon szociális piacgazdaság? Mikor volt egyidejűleg szo ciális biztonság és piacgazdaság ebben az országban? Szociális biztonság persze valamelyest volt, mondjuk a hatvanashetvenes években. Akkor viszont nem volt piacgazdaság, s az előző rendszert nemcsak ezért utáltuk. Az elmúlt négy évben kezd kialakulni a p iacgazdaság, de nem feltétlenül ezért szeretjük. Szociális biztonságról pedig immár nem beszélhetünk. Természetesen pontosan tudom, hogy a szociális piacgazdaság a szó eredeti értelmében nem egy kormányzati ciklus feladata ma Magyarországon, és ezt nem is kérem számon az MDF vezérszónokától. Én mindössze azt szeretném kérni az MDF szónokaitól: ne tegyenek úgy, mintha ők létrehozták volna a szociális piacgazdaságot az elmúlt négy évben, és most a szocialistaliberális kormány szétverné azt. Persze nem ez a l egfontosabb kérdés, hogy a retorikában hogyan vágunk vissza egymásnak. Az a legfontosabb kérdés, mi történik igazából a szociálpolitikával. Itt pedig szembe kell néznünk két problémával. Az elmúlt évtizedekben a szociálpolitikai kiadásokra egyre újabb és ú jabb címen rakódtak rá újabb kiadások. S a végére kialakult egy olyan szituáció, amelyben az állam megpróbált minden szinten szinte mindenkiről gondoskodni valamilyen módon. Ez az állapot nem volt tovább tartható. Erre utaltak már képviselőtársaim. Ezt rés zben szintén az adósságállomány felduzzadásával finanszírozták meg a hetvenesnyolcvanas évek kormányai. De nemcsak ezért nem tartható fenn tovább ez a fajta szociálpolitika. Azért sem, mert a hatvanashetvenes évekkel szemben a vagyoni különbségek ma Magy arországon sokkal jelentősebbek. Jelentős vagyoni differenciálódás ment végbe az országban. Én is idézek egy költőt: "aki szegény, az a legszegényebb". S hozzáteszem kicsit profánul: akinek pedig vagyon, annak pedig nagyon. Ilyen körülmények között nem is indokolt fenntartani egy olyan szociálpolitikai rendszert, amely a társadalom valamennyi rétegéről megpróbál valamilyen módon gondoskodni. Egyet tehetünk - és ezt meg is kell tennünk : a legrászorultabb rétegekre kell annyi pénzt fordítani, hogy további l ecsúszásukat megakadályozzuk. Annál is inkább nem tehetünk mást, mert bármennyire szeretnének, a szocialisták sem tudnak több pénzt szétosztani, mint amennyi a kasszában van. Márpedig a szociálpolitikai kiadások az állami kiadások egyik legjelentősebb téte lét alkotják, és ilyen forráshiány mellett további bővítésükre nincs lehetőség. Ezért fájó szívvel - nem azért, mert egyetértek vele, hanem, az egyensúlyi feltételek megteremtése miatt - úgy gondolom, rövid távon az ezzel járó feszültségeket vállalni kell. Végezetül szeretném idézni Kádár Bélát immár harmadszor, s ez lesz az az idézet, melyben osztom aggodalmát, és mint ténymegállapítással, egyetértek vele. Az idézet így szól: Európa nem fog egyensúlyhiányos, stagnáló, vergődő gazdaságot befogadni. Ez az a mondat, amiben maradéktalanul egyetértek Kádár Béla tegnapi vezérszónoklatával, s ez az a mondat, amiért - bár fájó szívvel - ezt a költségvetést támogatom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Burány Sándor nak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének, elhangozott beszédét. Kétperces szólásra kért lehetőséget Szájer József. Megadom a szót. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Meglepetéssel tapasztalom, hogy a szocialista képviselőcsoport szónokai próbálják letagadni azt, hogy a tavaly augusztusban Horn Gyula aláírásával megjelent program a Szocialista Párt ígéreteit tartalmazta volna. (Felzúdulás, élénkség, zaj. Közbeszólások az
