Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat átalános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF):
2265 közös piaci tagsági tárgyalásai jelen pillanatban többek között emiatt is állnak. Az Euró pai Unió rendkívül rossznéven vette az előre nem egyeztetett és be nem jelentett emelést. Hozzáteszem azt, hogy az Európai Unió több más fejlett nyugateurópai országgal, így az Egyesült Államokkal is nem vezeti be 1995. január 1én teljes körűen a GATTme gállapodásokban lehetőséget biztosító, hazai ipart és mezőgazdaságot védő intézkedéseit, hanem csak július 1én. De mint ahogy Sutherland úr nyilatkozott a napokban, egyórás nyilatkozatát, a CNN közvetítette, rendkívül szkeptikus, hogy egyáltalán július 1én ez a bevezetés megtörténik. Tehát Magyarország, ha ezt január 1jén megteszi, azt hiszem, újabb súlyos konfliktust fog okozni ezen a területen. És ha azt is nézzük, hogy a magyar mezőgazdaságnak, amely egyértelműen exportorientált és jelentős nettó devi zabevételt hoz évente, az az érdeke, hogy minél liberalizáltabb legyen a világ agrárkereskedelme, akkor nem biztos, hogy nekünk élen kell járni abban, hogy vámot emelünk, rögtön hozzáteszem, valószínűleg nem is az agrárágazat érdekében, hanem csupán a költ ségvetési bevételek növelése érdekében. Ez többszörösen visszaüthet a későbbi tárgyalásokon, és a magyar exportőrök, agrárexportőrök helyzetét egészen biztosan negatívan fogja érinteni. Továbbmehetnék a pénzintézetek osztalékával kapcsolatos, igen magas el várást megfogalmazó 28 milliárd forintra, amely plusz 22 százalékos növekedést jelent. Én úgy gondolom, hogy a pénzintézetek, főleg az állami tulajdonban lévők, privatizáció előtt állnak, stabil pénzügyi alapok szükségesek náluk, el kell érni egy meghatáro zott tőkemegfeleltségi mutatót ahhoz, hogy egyáltalán privatizációra számításba jöhessenek. (9.40) Nem hiszem, hogy ilyen nagy mértékű osztalékelvonás ezen pénzintézetek esetében segíti a magyar bankrendszer fejlődését és a további bankprivatizációt. A lak ossági illetékeknél - bár ez kis tétel - nagyon jelentős növekedés van: a '93. évi 8 milliárdról 22,5 milliárdra növekedne a lakosság által befizetett illeték. Azt hiszem, ennek a reálértékben is duplájára való emelkedésnek a megalapozottsága szintén megké rdőjelezhető. Az állami vagyon értékesítése talán a legcsiklandósabb téma. Elismerem: bizony, az előző években is sokszor vágyálmokat terveztünk, legalábbis az állami vagyon privatizációjából származó bevételeket illetően, mármint hogy azok mely része kerü l a költségvetésbe. Bizony, minden évben jelentős elmaradás volt e tekintetben. Úgy gondolom, 1995re az a 150 milliárd forintnyi befizetés, amelyet a költségvetés tervez, abszolút irreális - különösen akkor, ha az indoklásban benne van az is, hogy már 199 4ben a parlament elfogadja az új privatizációs törvényt, megtárgyalja az új vagyonpolitikai és privatizációs stratégiát, és ennek alapján aztán az új intézmény valóban bátran nekiállhat a privatizációnak. A mai helyzet az, hogy ennek semmi realitása - tal án jövő tavasszal lesz ilyen törvény. Nem beszélve arról, hogy a vagyonpolitikai irányelvek tekintetében még, úgy tudom, a kormánykoalíción belüli pártok között is jelentős nézetkülönbségek vannak; s nem beszélve a szakszervezetek és egyéb más társadalmi s zervezetek által megfogalmazott véleményekről. Ebből arra következtetek, hogy 1995ben a privatizáció nem indul be, bármennyire szeretnénk is azt gyorsítani, és ilyen mértékű készpénzbevételre egyszerűen nem lehet számítani. Ha hozzáteszem azt, hogy a kárp ótoltakról is valamilyen formában gondoskodnia kell a kormánynak - miniszterelnök úr aggódását is kifejezte a kárpótlási jegyek árfolyamát illetően , ha stabilizálni akarjuk ezt az árfolyamot egy elfogadható szinten, akkor jövőre mintegy 70100 milliárd f orint névértékű kárpótlási jegy mögé kell odatenni privatizálható vagyont. Úgy érzem, ha az ezzel kapcsolatos lépések megtörténnek, nyilvánvaló, hogy a készpénzbevételek ilyen arányban fognak csökkenni. Összességében tehát úgy gondoljuk, ez a költségvetés bevételi oldalról nem megalapozott. Jelentősen és túlzottan optimista számos bevételi tételt illetően. Összességében valószínűsíthető, hogy legalább 5060 milliárd forinttal kevesebb lesz a tényleges bevétel 1995ben, mint ami ebben a tervezetben benne van . Mint mondottam, a kiadási oldalról nem kívánok beszélni, bár kétségtelen
