Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
2249 alaptételt. Állításom alátámasztás ára hadd utaljak Solow amerikai közgazdászra, aki a társadalom technikai fejlődését és a GDP növekedési ütemét összevetve megállapította, hogy a növekedés nagyobb, mint azt a technikai fejlődés indokolja. Az okokat keresve megállapította, hogy a legfontosa bb tényező az oktatás, az oktatás színvonala, a rendszerben működő szakemberek tudása, felkészültsége, műveltsége. És ez az a tényező, amely ezt az előbb említett pluszt produkálhatja. Ezért alapvetően hibás az a szemlélet, amely első lépésként a közoktatá shoz, a felsőoktatáshoz nyúl hozzá, de alapvetően hibás az is, hogy nem próbálja a jövőt jelentő ifjúságot helyzetbe hozni, vagy nem gondol a testnevelésre, a sportra, és ezzel a ma és a jövő nemzedékének egészségi mutatóit tovább rontja. Azt hiszem, az ed dig elmondottak bizonyítják az oktatás jelentőségét. Másodsorban azt szeretném elmondani, hogy a benyújtott költségvetési tervezet véleményünk szerint, a KDNP véleménye szerint, nem felel meg az elfogadott kormányprogramnak. A KDNP egyébként a kormányprogr am vitájában bírálta az oktatási fejezetet, és úgy éreztük, hogy ez a rész a problémák, a hazai közoktatásügy problémáinak megoldására nem alkalmas. A választási ígéretekről most hadd ne beszéljek, mert hogyha a választási ígéreteket komolyan vettük volna vagy a választópolgárok komolyan vennék, akkor úgy érezhetnék, hogy 1995ben már a Kánaán lesz itt, Magyarországon, ez pedig a benyújtott költségvetésből egyáltalán nem tűnik ki. Visszatérve tehát a KDNP véleményére, el kell mondanom, hogy a költségvetés o ktatást, közoktatást, felsőoktatást érintő koncepcióját alapvetően elhibázottnak tartjuk. Különösen hibás, amit a tervezet az oktatás vonatkozásában megfogalmaz. Az igazsághoz az is hozzátartozik - ezt is el kell mondanom , hogy az előző kormányzat intézk edéseit sem lehetett mindig oktatásbarátnak tekinteni, de ami ebben a költségvetésben megfogalmazódik - és ez nemcsak az én véleményem, hanem szakmai szervezetek, szakszervezetek stb. véleménye is , egyszerűen oktatásellenes, tudományellenes, ifjúságellen es, pedagógusellenes. Sokan elmondták már, hogy nem készült hatásvizsgálat. Megkockáztatom azt a véleményt, hogy szándékosan nem történt meg mindez. A kereszténydemokraták véleménye szerint a Művelődési Minisztérium még nem jutott el odáig, hogy valóságos képe legyen az irányítása alatt álló területek tényleges helyzetéről, ezért nincs is abban a helyzetben, hogy a beterjesztett költségvetés várható hatásaival szembenézzen. Beszédem második felében ezekből a negatív hatásokból sorolok fel néhányat. A Pénzüg yminisztérium viszont nem akar szembenézni a várható negatívumokkal, de úgy érzem, érzéketlen is a problémákkal szemben: csak a költségvetés egyensúlya érdekli, semmi egyéb. Könnyebb a nadrágszíjat meghúzni, mint kockázatot vállalni a jövő érdekében. A Műv elődési és Közoktatási Minisztérium, a miniszter úr minden ígérete ellenére, képtelen a közoktatás érdekeit képviselni, a minimálisan szükséges igényeket is megfogalmazni. És azt is megkockáztatom, hogy képtelen a PM nyomásának ellenállni. Mindezt az elmúl t napok áttekinthetetlen eseményei is bizonyítják. Folytatnám tovább néhány általános megjegyzéssel: A költségvetési törvény elfogadásához a közoktatási törvény módosítására van szükség. Ezt az előterjesztők is tudták, ezért módosító javaslatot adtak be, v éleményünk szerint azonban a beterjesztett módosítás ellenére sem lenne tárgyalható a költségvetési törvény tervezete, a törvény ugyanis nem helyezi hatályon kívül a 118. § (2) bekezdését. Ehhez kapcsolódva megjegyzem azt is: semmilyen számítás nem igazolj a, hogy a közoktatási feladatok elláthatók - a szakszervezetek, a szakmai szervezetek ennek éppen az ellenkezőjét állítják. (18.50) Ennek értelmében hatályon kívül kellene helyezni a közoktatási törvény feladatellátásra vonatkozó összes előírásá t. A költségvetési törvény elfogadását tovább nehezíti, hogy nem helyezték hatályon kívül a közoktatási törvény 3. számú mellékletét. A közoktatási törvény 129. §a előírja,
