Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - ZWACK PÉTER (független):
2176 mechanikus kiadáscsökkentéssel való apasztása. De a terveze tben nem látszanak ennek a felismerésnek a következetes változtatásai. A tervezett 5 százalékos beruházásnövekedés ehhez vajmi kevés. Az adósságspirálból való kinövekedés gazdaságpolitikai eszközei meglehetősen szegényesek. Az össze nem hangolt részintézk edések azzal a hatással járhatnak, hogy az egyes restrikciós lépések a társadalom számára csak a negatívumokat jelzik. A mai koalíció könnyen elődei sorsára juthat, és úgy veszítheti el a népszerűségét, hogy az igazán szükséges lépéseket meg se merte tenni . Ezzel beáll oda, ahol azok a kormányok sorjáznak, amelyek eddig kényelmi okokból rendre elszalasztották az ország kilábalásának kínálkozó esélyeit. Tisztelt Ház! A Fidesz képviselői aktívan részt fognak venni a kormány gondatlansága miatt csak kurtára te rvezhető költségvetési vitában. Képviselőtársaim el fogják mondani részleteiben javaslatainkat, gazdaságpolitikai koncepciónkat, egy polgári Magyarország megalapozásának gazdasági és politikai programelemeit. Alapállásunk, hogy a jövő társadalmi szintű fel élése, a fiatal generációk esélyeit csökkentő sodródó politika nem folytatható tovább. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm dr. Szájer Józsefnek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának elhangzott előadását. Tisz telt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Zwack Péter független képviselő úr, aki felszólalását az MSZP képviselőcsoport időkeretének terhére mondja el. Megadom a szót Zwack Péter úrnak. ZWACK PÉTER (független) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az 1995. év i költségvetési törvény megítélése során ugyanazokon a szemléleti alapokon szeretném a véleményemet kifejteni, amelyekre a pótköltségvetés vitájában elmondott gondolatmenetemet felépítettem. Ennek kiindulópontja az, hogy egy súlyos egyensúlyzavarokkal küzd ő gazdaságban a pénzügypolitika szemléletének alapvetően természetesen restrikciósnak kell lennie, ezért vitathatatlanul szigorú és megszorító jelleggel kell beavatkoznia a gazdasági folyamatokba, a fogyasztási és újraelosztási mechanizmusokba. Különösen i gaz ez akkor, ha az ország gazdasági potenciáljának nagyobb része még mindig állami függőségben működik vagy a tulajdoni, vagy a működtetési összefüggések tekintetében. A mi költségvetésünk még mindig nem működhet úgy, mint egy fejlett piacgazdaság büdzséj e, hiszen nálunk a költségvetési deficit még túlnyomóan a gazdaság nagyobbik részének a vesztesége is. Ugyanakkor továbbra is kitartok amellett, hogy a kizárólagosan restriktív szemlélet összességében és végeredményében éppen saját céljait képtelen megvaló sítani. (11.40) Hiszen ha csupán visszafog és nem dinamizál, akkor felszámolja magának a szigorításnak a valóságos forrásait, és nemhogy csökkentené az egyensúlyzavarokat, hanem tovább növeli azokat. A pénzügyi kormányzat lényegében úgy közelít a költségve tési döntésekhez, mint puszta formalitásokhoz. Rendszeresen hangsúlyozva, hogy itt olyan kényszerpályákról van szó, amelyeken haladva a magyar parlament döntési eljárása nem is szorítkozhat másra, mind a nemzetközi szervezetek és a világpiac diktátumainak a magyar költségvetési törvény formájában megjelenő szentesítésére. Elismerem, hogy kemény korlátok között mozog ma a gazdasági döntésmechanizmus, és mint a világgazdaság gyakorlati működésében járatos nemzetközi vállalkozó tudom, hogy bizonyos kötelezetts égek alól nem lehet kibújni. De ez nem járhat teljes gúzsba kötöttséggel, ötlettelenséggel - mert akkor mindnyájan feleslegesen ülünk itt. Hasonlóképpen világos, hogy a költségvetési törvényjavaslat kiinduló dokumentumában a pénzügyi tárca fiskális törekvé seinek kell dominálniuk. De magának a törvényjavaslatnak már
