Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ROTT NÁNDOR az FKGP
2168 A költségvetéssel szemben minimális követelmény lenne, hogy összehasonlítható legy en az előző évivel. Ez nemcsak az állami költségvetésre érvényes, de a magánvállalkozásokra szintén. Minden, már középfokú tankönyv nagyon világosan kifejti ezt is. Mint tudjuk, 1994hez képest az 1995. évi költségvetés lényeges hatásköri szerkezeti változ tatásokat tartalmaz. Elvárható lett volna, hogy a törvényjavaslathoz a kormány készítsen olyan kimutatást, amelyből megállapíthatók lennének az előirányzatok átrendeződés miatti változásai. Meg kell jegyezzem, hogy ezt már egy korábbi költségvetésnél is ug yancsak felvetettem, azóta is hiányzik minden költségvetésből. Ami ennél is súlyosabb: hiányoznak a költségvetésből a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek, különösen a kormányzati beruházások későbbi években esedékes előirányzatai. Ezt az állam háztartási törvény 36. § b) pontja is megkövetelné. Még súlyosabb hiba, hogy hiányzik azoknak a kezességi kötelezettségeknek a tételes előterjesztése, amelyek 1995ben esedékessé válnak. Ezt ugyancsak az államháztartási törvény írja elő 42. § (2) bekezdésé ben. Fel kell hívnom a tisztelt Ház figyelmét, hogy a kezességvállalások néhány éve megindult és növekvő dömpingjével az ország az eladósodás egyik új útjára lép. Ma az egész ország átkozza azokat, akik 1990 előtt húszegynéhány milliárd dollár államadóssá got összeszedtek, bár máig sem tudjuk, személy szerint kik voltak, s hová gurultak a dollárok. Az azóta hozzátett néhány milliárdnak legalább megvan a gazdája. Most önökön a sor, hogy kezesség formájában gyűjtögessék a további elkötelezettségeket. A költsé gvetési törvényjavaslat nem nyújtja önöknek azt a tájékoztatást, amit az államháztartási törvény előír. Ezek szerint önöknek, nekünk tételes előterjesztést kellene kapnunk a kezességvállalásokról. Ezzel szemben ez hiányzik a költségvetésből. Következésképp , ha igen tisztelt képviselőtársaimtól fiacskáik vagy választóik meg fogják kérdezni, mire szavaztál egyáltalán, csak azt mondhatják: nem tudom. A Független Kisgazdapárt képviselői nem fogják megszavazni ezt a költségvetést, amely törvényellenesen nem nyúj t tételes tájékoztatást a kötelezettségvállalásokról. A költségvetési kezességvállalás abszurditása egyébként a törvényjavaslat 3. §ában éri el csúcspontját. Ez ugyanis felhatalmazza a kormányt, hogy a Világbank, az Európai Fejlesztési Bank és a Magyar Be fektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére állami feladatok ellátásával összefüggésben a központi költségvetés terhére összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon. Ezzel az 1995. évi költségvetés belépett a Guinness rekordkönyvébe. Nem hiszem ugyanis , hogy NyugatEurópában vagy ÉszakAmerikában akadt volna törvényhozás, amely összegszerű korlátozás nélkül felhatalmazta volna a kormányát kezességvállalásra olyan laza célmeghatározás mellett, mint amilyen az "állami feladatok ellátása". Ez a jogállamisá g tartalmi kereteinek túllépése jogi burokba öltöztetetten. Az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat egyik legsúlyosabb hiányossága az, hogy egyes területek teljesen kiesnek az információk köréből. Így például hiányzik a nemzeti vagyon, de különösen az á llami, ezen belül a kincstári vagyon értéke. Az államháztartási törvény 116. § (2) bekezdésének 8. pontja alapján az Országgyűlésnek bemutatandó mérlegek körébe sorolja az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását. Nos, ez teljességgel hiányzik, mon dhatnám nyoma sincs, miként lassan a vagyonnak is nyoma vész. A Financial Times által rendezett budapesti nemzetközi befektetési konferencián Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos úgy nyilatkozott, hogy a még nem privatizált állami vagyon értéke minteg y 15 milliárd USAdollár. Nagyon érdekes volt ez a nyilatkozat, mert kiderült belőle, hogy akkor ezek szerint a kormány mégiscsak tudja, hogy mi a vagyon értéke. (11.00) De ha tudja, akkor felvetődik a kérdés, hogy miért nem osztja meg velünk ezt az ismere tét akkor, amikor az államháztartási törvény előírja? Lehet, hogy tévedek alkotmányjogi ismereteimben: a kormány a Financial Timesnak felelős és nem az Országgyűlésnek?
