Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - Namszraidzsavin Luvszandzsav, Mongólia igazságügy-minisztere és kísérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - NYERS REZSŐ, a számvevőszéki bizottság többségi véleményének előadója:
2092 álló kihívások megválaszolása között bizony igen jelentős az összhanghiány. A kisebbségi álláspont képviselői nem találtak megfelelő összhangot a kitűzött célok és a célok megvalósításához szükséges eszközök nagyságrendje között. A kisebbség i álláspont képviselői szerint a költségvetési deficit 283 milliárdos nagyságrendje nem tekinthető megalapozottnak, hasonlóképpen nem megalapozott a fizetésimérlegdeficit kétmilliárdos, de akár két és fél milliárd dolláros nagyságrendje sem, hiszen azok a z erőforrások, amelyek a költségvetéstervezetben egy teljesítményi fordulat végrehajtását lehetővé tennék, bár szükséges irányban jeleznek bizonyos változásokat, de korántsem elégséges mértékben. Végül a koncepcionális összhanghiányon túlmenően a kisebbsé gi álláspont képviselői erősen nehezményezték, hogy a költségvetési tervezet előkészítése során nem alakult ki megfelelő összhang a különféle társadalmi érdekképviseleti szervek álláspontja és a költségvetés lényegi tartalma között. Köszönöm szíves figyelm üket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Kádár Bélának, hogy a költségvetési bizottság kisebbségi álláspontját ismertette. Most a számvevőszéki bizottság többségi álláspontját ismerteti Nyers Rezső. Megadom a szót tehát N yers Rezsőnek, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. NYERS REZSŐ , a számvevőszéki bizottság többségi véleményének előadója : Tisztelt Ház! A számvevőszéki bizottság kétharmados többséggel a szabályozást egészében és részleteiben szükségesnek ítélte, a s zabályozási elveket pedig megfelelőnek találta. A bizottsági vita középpontjában természetesen az Állami Számvevőszék véleményének a költségvetés tervezetével való összevetése állott. Ebből a szempontból az Állami Számvevőszék véleményét a többség és a kis ebbség egyaránt alaposnak és indokoltnak tekintette, olyannak, amelyet a költségvetési törvény végrehajtása során mindenképpen figyelembe kell venni. A többségi vélemény képviselői is elismerik azt, hogy a törvények közötti összhang a jelenlegi költségveté si tervezetben még nem teljesen biztosított, ezt a további munkában feltétlenül meg kell oldani. Különösképpen az államháztartási törvénnyel összefüggésben merülnek fel ilyen jogos igények. A Számvevőszék elnöke utalt a többéves elkötelezettségekből eredő, későbbi évekre szóló kihatásokra, amelyek kimaradnak a jelenlegi költségvetési törvényből, tehát ezt pótolni kell. Ami a költségvetésnek az általános megalapozottságát illeti, szeretném szó szerint idézni az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos véleményé t. Ez pedig így szól: "A makroszámítások és elemzések előkészítettsége ebben az évben kedvezőbb az előző évinél. Mindamellett a megalapozottságot illetően számos kifogással és kritikával él az Állami Számvevőszék". A megalapozottságot ebben a jelenlegi ter vezetben is rontja az, hogy az információs rendszer hazánkban nem teljesen kiépült és nem mindenben működik jól, késedelmesen tájékoztat és - ahogy a számvevőszék mondja - nincs teljesen szinkronban a piacgazdasági átalakulással. Ez felhívja a figyelmet a költségvetési gazdálkodás szélesebb összefüggéseire, mint pontosan csak az előirányzat. A képviselők a bizottsági tárgyaláson a bizonytalanságok sorozatát vetették fel. A többségi álláspont képviselői is bizonytalanságot éreznek például a privatizációs bev ételek realizálhatóságában. Bizonytalanságot éreznek az ezután következő energiaáremelések hatásainak a költségvetési szférában való végiggyűrűzésében és a költségvetési egyenlegre vonatkozó hatásában. Továbbá bizonytalanságot éreztek - jogosan - a társad alombiztosítás finanszírozási rendszerének változását illetően. Ezzel kapcsolatban megnyugtató az, amit a pénzügyminiszter mondott, hogy ennek a bevezetését egy fél esztendővel kitolták. Azonban a fél esztendővel későbbi bevezetés sem lesz olyan egyszerű, tehát ez különleges előkészítést igényel. Mindezek a bizonytalanságok a többségi álláspontot elfogadó képviselők szerint nem lépik túl azt a határt, amely a költségvetési tervezet általános vitára való alkalmasságát megkérdőjeleznék, ezért azt általános vi tára alkalmasnak tekintik. (Taps a bal oldalon.)
