Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - Namszraidzsavin Luvszandzsav, Mongólia igazságügy-minisztere és kísérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VARGA JÓZSEF, a költségvetési és pénzügyi bizottság többségi véleményének előadója:
2090 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság múlt heti ülésén ajánlást fogadott el, amely szerint a bizottsági előadók legfeljebb ötperces időkeretben fejtsék ki álláspontjukat. Kérem a bizottsági előadókat, hogy a házbizottság ajánlását vegyék figyelembe. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetbiztonsági bizottság, a foglal koztatási bizottság, a kulturális bizottság, az önkormányzati bizottság, valamint a külügyi bizottság jelezte, hogy nem kíván külön előadót állítani. Tájékoztatom önöket, hogy a költségvetési, valamint a számvevőszéki bizottság ülésén kisebbségi álláspont is megfogalmazódott. Először megadom a szót Varga Józsefnek, a költségvetési bizottság előadójának, és átadom az elnöklést G. Nagyné Maczó Ágnesnek. (Taps.) (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes foglalja el. Jegyzők: Boros László és dr. Semjén Zsol t) VARGA JÓZSEF , a költségvetési és pénzügyi bizottság többségi véleményének előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint elhangzott, a költségvetési bizottság november 17ei ülésén úgy döntöttünk, hogy kisebbségi előadót is állítunk, ezért az én hozzászólásom és tájékoztatóm elsősorban arról szól, hogy a többségi véleményt képviselők milyen észrevételeket tettek az 1995. évi költségvetési tervezettel kapcsolatosan. A bizottság ellenzéki és kormánypárti tagjai közö tt jelentős nézeteltérés alakult ki már az általános vitára való alkalmasságot illetően is, ami később a szavazásban is megmutatkozott. A kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy 1994 közepéig olyan jelentős egyensúlyi zavarok alakultak ki, amelyekn ek az átfogó kezelése nem halasztható tovább. Tekintettel arra, hogy az egyensúly megbomlásában a költségvetés túlköltekezésének jelentős szerepe volt, néhány konkrét tétel nevesítésre is került. Így elhangzott például, hogy az adósságszolgálati teher a kö ltségvetés bevételének most már közel a negyven százalékát teszi ki. Ezen belül az elmúlt évek, illetve az 1994. év költségvetési hiányát finanszírozó államkötvények kamata '94hez képest várhatóan megduplázódik. Jelentős mértékben, 35,5 milliárd forinttal növekszik majd a konszolidációval kapcsolatos kamatfizetés. A kincstárjegyek állományának és a kamatláb növekedésének eredményeként további 37 milliárd forint többletkiadással kell számolni. Az adósságszolgálati teher előbb ismertetett magas arányát csökk enthetné az államháztartás bevételének a jelentősebb növekedése. A vitában is elhangzottak szerint erre reális lehetőség nincs, hiszen további két belföldi jövedelemtulajdonos közül a lakosság terhei a már tervezett mértéken felül nem növelhetőek, a gazdál kodó szféra befizetései a sokat hangoztatott növekedés ellenére csökkenni fognak. Igaz, hogy az utóbbiban annak is szerepe lesz, hogy a fejlesztések ösztönzése érdekében a kapcsolódó adótörvények kevesebb jövedelmet vonnak majd el a vállalkozóktól. Így a g azdaság növekedését még jelenleg a költségvetés finanszírozza. Természetesen a többségi véleményt alkotók hozzászólásaiban is hangzott el kritika, elsősorban a családosok támogatásának szerkezetében és mértékében tervezett változtatás, az önkormányzatok sz emélyi jövedelemadóvisszatérítésének növeléséhez kapcsolódó módosítások és a társadalombiztosítási önkormányzatok garanciamegvonása miatt. Alaposnak tartották képviselőink az Állami Számvevőszék vizsgálatát. Megköszönték javaslataikat és kérték a Pénzügym inisztérium jelen lévő képviselőit, hogy az észrevételeknek megfelelően készítsenek további kimutatásokat és számításokat a döntés jobb megalapozásához, és ezeket juttassák el a képviselőkhöz - ahogy ezt Hagelmayer úr is kérte. Elhangzott, hogy az ÁSZ észr evételei olyan jobbító szándékú javaslatok, amelyekkel az államháztartás gazdálkodása áttekinthetőbb, ellenőrizhetőbb és szakszerűbb lehet. A költségvetés készítőit is ez a szándék vezette, ezért nyugodt lelkiismerettel mondhattuk, hogy ezek az észrevétele k
