Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tágyalási időkeretének felosztásáról: - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2085 A közalkalmazottak körében a törvényi előírások teljesítéséhez a költségvetés támogatást nyújt. A központi intézményeknél a szükséges többletelőirányza t - 900 millió forint - már beépítésre került az egyes fejezetek előirányzataiba, míg önkormányzati körben felmérés alapján fog sor kerülni 6,5 milliárd forint felosztására. A kormány akkor tud további béremelésre vállalkozni - konkrétan arra, hogy a közal kalmazottak illetményelőmeneteli rendszerében az "A" fizetési osztály 1. fizetési fokozata kilencezer forintra emelkedjék szeptember 1jével , ha az intézmények, illetve a feladatok felülvizsgálata, a létszámcsökkentés erre fedezetet nyújt, és a '95. évi költségvetés a jóváhagyott keretek között marad. A helyi önkormányzatok pénzügyi pozíciója az államháztartás egészéhez hasonlóan alakul. Mintegy 750 milliárd forint forrással rendelkezhetnek, amely kilenc százalékkal több, mint a '94. évi várható teljesít és. Az önkormányzatok költségvetési kapcsolatokból származó forrásai 40 milliárd forinttal emelkednek. Sajátosság, hogy makroszinten a forrásbővülés nem az állami támogatásban, hanem a személyi jövedelemadóban, valamint a Szolidaritási Alapból átvett pénze szközökben jelenik meg. A 40 milliárd növekmény néhány területen segíti az önkormányzatok feladatellátását. Így a munkanélküliek jövedelempótló támogatása 7,5 milliárd forinttal, a lakásgazdálkodási támogatásra 2 milliárd forinttal, gyermeknevelési támogat ásra 1,8 milliárd forinttal, közalkalmazottak bérére, a '92 előtti, nem közalkalmazotti munkaviszony beszámításáért 6,5 milliárd forinttal, köztisztviselők bérére az illetménytábla életbeléptetése érdekében 1,5 milliárd forinttal, egyéb feladatokra további 1,5 milliárd forinttal többet fordíthatnak jövőre, mint ebben az esztendőben. Több támogatás áll rendelkezésre az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok megsegítésére. A növekedés itt 2,4 milliárd forint. Ebből 1 milliárd forintot javasolunk elkülöníteni a csődhelyzetbe került önkormányzatok részére, amely az Országgyűlés által jövő év elején elfogadható törvény szabályai szerint kerül majd felhasználásra. A címzett és céltámogatások fedezete 600 millió forinttal emelkedik. Ez az ideinél eggye l több cél támogatását jelenti, de valamennyi - az alaptörvényben elfogadott - feladat megvalósítására jövőre sem lesz mód. A jövedelemhiányos területeken működő önkormányzatok számára a kiegyenlítést megvalósító személyi jövedelemadó kiegészítésére 1,3 mi lliárd forinttal többet javasolunk. Ez azt jelenti, hogy a szegényebb települések ebből származó forrásai ugyanolyan mértékben növekedhetnek, mint a személyi jövedelemadó átlagos emelkedése. Mindezeken túl a személyi jövedelemadóból 13 milliárd forint több letforrás áramlik az önkormányzatokhoz. Tisztában vagyok vele: jó lenne, ha a személyi jövedelemadó megosztásának öt százalékos növeléséből származó 26 milliárd forintot hiánytalanul, szabadon használhatnák fel az önkormányzatok. Erre azonban most nem nyíl ott lehetőség. Az önkormányzati szövetségek jelezték számunkra a feszültségpontokat. Ezeket megértjük. A kormány magatartása azonban most nem lehet más: az önkormányzati szférának is részt kell vállalnia az ország terheiből. (14.40) Az önkormányzati szövet ségekkel megtartott egyeztetések során megállapodtunk abban, hogy e helyről is felhívom az önkormányzatok tisztviselőit: a törvényi előírásoknak megfelelően készítsék el november 30áig saját költségvetési koncepciójukat. Ehhez a Pénzügyminisztérium és a B elügyminisztérium minden információt rendelkezésre bocsátott. Ne jelentsen akadályt az, hogy helyenként a jelenlegi testületek a közelgő választásokra való tekintettel már nem kívánnak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Tisztelt Országgyűlés! Az állami számvev ők jelentésében és a bizottsági vitákban egyaránt felmerült a kétség: megalapozottake a költségvetési javaslat bevételi és kiadási előirányzatai? A felelősségteljes válaszhoz további két kérdésre kell válaszolni. Először: megvalósíthatóe az 1995re terve zett gazdaságpolitika? Másodszor: eltökélte a parlament és a kormány a gazdaságpolitikai
