Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tágyalási időkeretének felosztásáról: - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2078 úgynevezett nagy elosztási rendszerek átalakítása, a másik pedig a pénzügyi rendszer reformja, amelybe a költségvetés tervezési, végrehajtási, ellenőrzési, finanszírozási és információs rendszere tartozik. A költségvetési gazdálkodás területén az államháztartási reform középpontjában is e kett ős feladat áll. Ebből az egyik az államháztartás működésének újraszabályozása, a tervezés, a beszámolás, valamint a közpénzek kezelési és elköltési rendszerének szigorúbb, ellenőrzöttebb kialakítása, forráskímélő finanszírozási rendszer bevezetése, a másik - és ez a nehezebb - a jelenleg állam által finanszírozott, illetve a jogszabályokban állami szervek feladatkörébe rendelt feladatok áttekintése és felülvizsgálata. Ebből következik, hogy az államháztartási reformnak ki kell terjednie a pénzügyi, költségv etési szabályrend és az ehhez kapcsolódó szervezetek reformjára, a költségvetéssel, annak végrehajtásával, illetve az arról szóló beszámolással, információszolgáltatással összefüggő hatáskörök, feladatok újraszabályozására, a szakmai feladatok rendszerszer ű és teljes áttekintésére, érdemi strukturális változtatások kidolgozására, a szakmai feladatokat szabályozó joganyag alapos szelektálására. Az intézményi struktúra és az intézmények által ellátott feladatok felülvizsgálata alapvető célja a reformnak. Enne k eredendően az a funkciója, hogy az államifeladatellátás szűküljön, a kiadások, illetve az állami támogatások csökkenthetők legyenek. A felülvizsgálatoknak a feladatokra vonatkozó jogi szabályozásra, szakmai szempontú megítélésére, a feladatellátás indok oltságára, az adott szervezetnél történő ellátás szükségességére is ki kell terjedniük. A vizsgálat keretében döntést kell hozni arról, hogy az államháztartás más alrendszereibe: a piaci szférába, a nonprofit vagy a félcivil szervezetekhez, a társadalmi ön szerveződésekhez kerüljeneke átcsoportosításra azok a feladatok, amelyek ott hatékonyabban láthatók el. Ez a munka sajnos ma még embrionális állapotban van. Az előkészítés érdekében az elmúlt években nem sok dolog történt. Ez okozza a valódi feszültséget. Jelentős fáziskésés van a szakmai előkészítő munka terén a költségvetési kényszerhez képest. Magyarul: 1995ben úgy kell korlátok között tartani, reálértéken csökkenteni a költségvetés kiadásait, hogy a megtakarításokhoz vezető feladatcsökkentés, az úgyne vezett szakmai ágazati reformok nincsenek előkészítve. Néhány területen éppen ellenkezőleg; az elmúlt években újabb állami kötelezettségvállalásokra került sor, amit a költségvetés nem tud finanszírozni. Ilyen például a közoktatási törvény, a közszolgálati és közalkalmazotti bértörvények, a társadalombiztosítási ellátás és gazdálkodás szabályai, állami garanciák, új hivatalok és intézmények, új támogatások és így tovább. Ezt a fáziskésést az elmúlt két hónapban nem lehetett megszüntetni. Ezért ellentmondása it '95re még vállalnunk kell, de minél hamarabb meg kell szüntetni, azaz fel kell gyorsítani a szakmai, ágazati előkészítő munkát, az állami feladatok úgynevezett átvilágítását és szelekcióját. Az intézményfelülvizsgálat keretében javasoljuk a jövő évi k öltségvetésben néhány nagyobb, zömében saját bevételből működő intézmény átalakítását: így a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda, a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság, a Magyar Szabványügyi Hivatal gazdasági társasággá vagy közalapítván nyá történő átalakítását; ezen túl egyes intézmények megszüntetését, az intézményhálózat racionalizálását, belső átszervezések megvalósítását. Az átszervezések körébe tartozik a felsőoktatás támogatási rendjének módosítása is azzal, hogy a felsőoktatási tö rvénynek megfelelően az intézményhálózat - a Honvédelmi Minisztériumhoz és a Belügyminisztériumhoz tartozó intézmények kivételével - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetébe kerül. A reform súlypontja - a profiltisztításhoz képest - azonban egyr e inkább áttevődik a klasszikus feladatkört ellátó intézményrendszer hálózatának, belső szervezetének, működési rendszerének és módjának, támogatási módszereinek átalakítására. Jövőre a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok kapcsolata is átalakul az úgynevezett profiltisztítás
