Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP):
2049 említett hitellel, földhitelintézettel, földtörvénnyel, hitelszövetkezettel , különös tekintettel az eszköz- és gépkölcs önzés intézményrendszerére, előterjessze a parlamentnek. Annál is inkább, mivel a munkaügyi miniszter többször panaszkodik, és a pénzügyminiszter a különböző munkáltatók által létrehozott kereteket rendre - a munkanélküliség enyhítésének ürügyén - megnyirb álja, szeretném elmondani: a szövetkezeti forma az egyetlen olyan forma, ami nem tőkeigényes. Az én véleményem szerint tehát lényegesen könnyebb helyzetbe kerülne a mindenkori kormány, ha nem a munkanélküli segélyeket fizetné - arra szerezve munkáltatói be fizetéseket , hanem szövetkezeteket szervezne, és azokat próbálná preferálni, tehát lábra állítani addig, amíg ezek nem lesznek értelmes és élelmes vállalkozások. Úgy gondolom, a feladat nem kicsi, de halasztást nem tűr, mert Magyarországon hárommillió em ber várja a megoldását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Faragó Péter képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Felkészülésre kérem Farkas Gabriellát. Elnézést, képvis elő úr, időközben kétperces felszólalást jeleztek: Raskó György képviselő úrnak kétperces viszonválaszra megadom a szót. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Lévén, hogy Sümeghy Csaba rendkívül jól ismeri a szövetkezeti mozg almat nemcsak Magyarországon, hanem más földrészeken is, említette DélAmerikát és Ázsiát. Mivel én DélAmerikában három éven keresztül szövetkezetekkel foglalkoztam, hadd ragadjam meg az alkalmat, és hadd tájékoztassam arról, hogy működnek ott a szövetkez etek. Talán hasznos lesz jelen lévő kormánypárti képviselőtársaimnak is ezt megismerni. Én Brazíliában dolgoztam. Termelőszövetkezetekkel nem találkoztam, illetve gyakorlatilag a magyar és más közép- és keleteurópai országokéhoz hasonló szituáció következ ményeként, a demokráciára és a piacgazdaságra való áttérés azt követelte, hogy ezeket a szövetkezeteket ott is piacgazdaságkonform vállalkozási formákká alakítsák át. Ezért az én feladatom az volt, hogy huszonnégy termelőszövetkezetet kellett emancipálnom . Szó szerint így hívták a programot: mezőgazdasági termelőszövetkezetek emancipációs programja - vagyis felnőtté kellett őket tenni, piacgazdaságkonform vállalkozásokká kellett őket átalakítani. Miért volt erre szükség? Azért, mert 1986ban, amikor Brazí lia a demokráciát választotta, Tancredo Neves elnök megválasztásával egyben a nyitott piacgazdaság mellett tört lándzsát. Mint tudjuk, azelőtt katonai diktatúra, időnként fasiszta diktatúra volt Brazíliában. Hasonló módszerekkel operált a mezőgazdaságban, mint néhány keleteurópai ország, vagyis erőszakosan termelőszövetkezeteket hozott létre az ottani parasztok számára, mondván: így lehet legjobban kézben tartani őket, így lehet állami ellenőrzést gyakorolni fölöttük. Az volt a probléma, hogy a piacgazdasá gra történő áttérés után... ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő úr, lejárt a kétperces viszonválasz ideje... DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF) : ... kiderült, hogy ezek a szövetkezetek nem tudnak alkalmazkodni... És majd folytatom. (Dr. Torgyán József: Talán a brazi l parlamentben lehetne elmondani...) ELNÖK (dr. Salamon László) : Akkor megadom a szót dr. Faragó Péter képviselő úrnak. DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP) : Tisztelt Ház! Brazília után, javaslom, térjünk vissza kis hazánk gondjaira. Ennek során engedjék meg, hogy pár gondolatot magamról mondjak - szeretnék bizonyos kételyeket eloszlatni.
