Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SZAKÁL FERENC (KDNP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
2047 szövetkezetek területén. Csak hogy említsem: DélAmerikában mintegy 1516 millió ember él ebből, Ázsiában 450 millióan, Európában, amit ostorozunk 16017 0 millió ember él a szövetkezetekből, és Ázsia vezeti a mezőnyt: 450 millió emberrel. Tulajdonképpen én úgy gondolom, hogy a szövetkezetek, szövetkezeti tagok és ehhez kapcsolódó üzletrésztulajdonosok és nyugdíjasok nem azt várják el a parlamenttől, hogy mint jó atya gondoskodjon róluk és beleszóljon mindenbe, ami létezik a világon, és rendszeresen olyan törvényeket alkosson, ami megszabja azt, hogy egy szövetkezet mit tehet és mit nem tehet, megszabja azt, hogy a szövetkezetnek, a szövetkezeti tagnak és a kívülállónak milyen viszonya legyen, hogy a szövetkezet nyugdíjasa mit tehet és mit nem tehet. A szövetkezetek azt várják, hogy hagyják őket élni versenysemlegesen és szektorsemlegesen és ne szenvedjenek hátrányt az élet egyetlen területén sem. Teljesen v ilágos és tiszta: 1946 előtt a társasági törvény szabályozta a szövetkezeteket. '46tól '91ig, illetve a '92es törvény életbelépéséig összesen két módosítás volt, a '91es és '92es törvényt tulajdonképpen kilenc szabályozás követte. Ha végiggondoljuk, e z a kilenc szabályozás hihetetlen mértékű. Szeretném elmondani, hogy én nem politikusként foglalok állást, hanem mint a gazdaság egyik tevőleges résztvevője a Magyar Iparszövetség elnökeként. Egyébként Berregi képviselőtársam, gondolom, elértette, az Agrár szövetség helyett agrárszövetkezeteket, Iparszövetség helyett ipari szövetkezeteket mondott. Én fogok egy prospektust küldeni a Magyar Iparszövetség tevékenységéről, hogy a Berregi képviselőtársam is kellő súllyal ismerje az érdekképviseleti munkát. Szeret ném elmondani, tisztelt képviselőtársak, hogy nem tudok egyetérteni azokkal a dolgokkal és azoknak a felvetéseivel, akik elmondták, hogy megoldották 1992ben a szövetkezetek helyzetét, lehetővé tették az egyéni boldogulást. Nem oldottak meg semmit - szeret ném hangsúlyozni, azért, mert pillanatnyilag nem jó a szövetkezeti tagnak, nem jó a kívülálló üzletrésztulajdonosnak, és végső soron sikertelen volt a kiválások helyzete, és nem oldották meg azoknak az embereknek a kérdését sem, akik mint egyéni vállalkoz ók kívántak boldogulni. Nagyon óva intek mindenkit attól, akár a padsornak bal, akár jobb oldalán üljön, hogy egyes esetekből, amelyek előfordulnak - valóban visszaélések is előfordulnak, ellenkező esetek is vannak , vonjon le olyan általános következteté st, ne adj' isten, szülessen olyan törvény, amely az átlagnak és a zömnek rosszul jön. Hogy visszatérjek rá, miért nem úgy alakult ez a kérdés, ahogy ezzel a törvénnyel szerették volna alakítani, a következőket mondanám: Akik a szövetkezetekben maradtak... - és itt ismételten szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem mezőgazdasági szövetkezeti törvényt tárgyalunk, hanem szövetkezeti törvényt, a szövetkezet öt ágazatával együtt, és én furcsának érzem, hogy rendszeresen csak a mezőgazdaságról beszélünk. Vissza térve a kérdésre: szeretném elmondani, hogy a téesztagoknak, ipari szövetkezeti tagoknak, takarékszövetkezeti tagoknak, a Hangya tagjainak, a lakásszövetkezeti tagoknak és az áfészek tagjainak a sorsa bizonytalanná vált, a termelési struktúra felbomlott, é s rendezetlen tulajdonviszonyok jöttek létre mind a mai napig. A kívülálló üzletrésztulajdonosoknál nem érte el a törvény azt a hatást, amit akart. Ezek az üzletrésztulajdonosok testidegenek maradtak a szövetkezet rendszerében, és nyilvánvaló antagoniszt ikus ellentét áll fenn az aktív dolgozó tagok és az üzletrésztulajdonosok között. De nem szolgálta a törvény azt a célt sem, hogy a kivált embereknek a boldogulását elősegítse, mert ezekhez azok az intézmények hiányoztak akkor, amelyek ma is hiányoznak. ( 12.20) Hiányzott a magyar bank- és hitelrendszer, nem volt megoldva - és ma sincs - az eszközkölcsönzés kérdése, a földhitelintézet kérdése; részben rendezetlen volt a földtörvény, és
