Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP):
2043 tette meg az akkori törvényalkotó a többi szövetkezeti formával? Ez a törvényalkotás számomra egy kicsit az ötvenes évek törvényalkotását idézi, amikor a kulák volt a közellenség azért, mert értett a szak májához, értett ahhoz, amit csinált, és volt valamije, amit el lehetett tőle venni. Az elmúlt négy évben ugyanilyen közellenségnek lett kikiáltva a mezőgazdasági szövetkezet, illetve az agrárértelmiség, mert értett ahhoz, amit csinált, és a szövetkezetekbe n volt vagyon, amit el lehetett vinni. Miért nem volt nagy igény a veszteséges vaskohászati üzemek iránt? Mert onnan nemigen lehetett mit elvinni. Úgy gondolom, mind a két esetben elsősorban a mezőgazdaság látta a kárát, mert az elmúlt négy évben sem csak a nagyüzemek mentek tönkre, hanem ugyanúgy tönkrementek a magántermelők és a kistermelők is. Számos kistermelő hagyta abba - sajnos úgy tűnik, örökre - a különböző háztáji termelését, és csalódottsága miatt nem fog újra nekiállni annak. Tisztelt Képviselőt ársaim! Bogárdi úr félti a szövetkezetekben felhalmozott vagyont egy szűk kisebbségtől. Ki is ez a szűk kisebbség? A 600 ezer szövetkezeti tagra gondol, akik az elmúlt harminc év alatt, egy diktatúrában megtöbbszörözték a vagyont? Akkor egy demokráciában, egy piacgazdaságban úgy gondolom, ennél sokkal többre lesznek képesek, főleg, ha a politika hagyja őket dolgozni. Kik a szövetkezeti tagok? Ők azok, akiket ugyanúgy meggyőztek a szövetkezetbe való belépésről, mint másokat. Csak ők nem mentek villamoskalauz nak vagy ügyvédnek, hanem végigszenvedték a szövetkezetek minden gyermekbetegségét, s mire nyugdíjasok lettek, el akarják orozni a vagyont a kezeik közül. Ők ott maradtak a földjük mellett, és azt művelték, próbálták gondozni. (12.00) Má sik nagy csoportja a szövetkezeti tagságnak azok a leszármazottak, akik nemcsak vagyonosztásnál tudták meg, hogy hol van a falu, hol van a mezőgazdaság, hanem ott képzelték el a jövőjüket, ott szerettek volna boldogulni. Kik a kívülálló üzletrésztulajdono sok? Akik örökség útján vagy vagyonnevesítés útján jutottak üzletrészhez, de nem akarnak vagy nem tudnak mezőgazdasági termelőként dolgozni. Az ő érdekük is, hogy ez a vagyon ne értékelődjön le, hanem működőképes legyen, és a szövetkezettől osztalékot kapj on utána. A másik csoport, aki mezőgazdasággal akar foglalkozni és igényt tart az üzletrészére, az ő igényét is ki kell elégíteni, de nem úgy, hogy tárgyi eszközt vigyen ki a szövetkezettől, hanem az üzletrészét el tudja adni, tehát forgalomképes legyen az üzletrész. Van a külső üzletrésztulajdonosoknak egy szűk csoportja, amely talán a leghangosabb, akiket a szövetkezeti tagság elküldött, leváltott vagy elzavart, mert nem értett ahhoz, amit csinált, vagy vagyonvédelmi szempontokból jobbnak látta, ha megvá lik tőlük. De még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy ha az üzletrészek forgalomképesek lesznek, ők is hozzá tudnak jutni az üzletrészükhöz. Ők a szövetkezeti tagságot nem életformának tekintették, csak saját vagyonuk gyarapodásának, ők bosszúállásból min denre képesek a szövetkezetekkel szemben. Azt hiszem, a törvényalkotáskor nem őket kell támogatni, hanem azokat, akik abban érdekeltek, hogy a szövetkezetben felhalmozott vagyon működőképes legyen. Természetesen többször is hangsúlyozni szeretném, hogy ha forgalomképes az üzletrész, akkor hozzá tud jutni forintban, pénzben az üzletrészhez. Többen féltik a mezőgazdaságot a törvénymódosítástól, mert az úgymond visszahozza a kolhoz típusú szövetkezeteket. Úgy gondolom, hogy aki ilyet állít, az vagy nem látott kolhozt, illetve nem látott Magyarországon működő mezőgazdasági szövetkezeteket. Igaz, ezek a szövetkezetek nem feleltek meg a nyugateurópai elvárásoknak, annál azért szűkebb keretek között működtek, de mégis azt hiszem, hogy a szövetkezeti elveknek nagym értékben megfeleltek. Másik ilyen nagy félelmük, és itt Berregi képviselőtársam is utalt rá, hogy a szövetkezetek nem fizetnek osztalékot a kívülálló üzletrésztulajdonosoknak. Elárulok egy titkot, Berregi
