Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
2020 A formanyomtatványok beszerzése nehéz, azok rendkívül drágák, kihasználva az adóalany vételkényszerét. Az, hogy az adózás egységesen és ezért formanyomtatványon történjen, kifejezetten az adóhatóság érdeke. A formanyo mtatvány kitöltése az adóalany segítsége, melyet az adóhatóság részére teljesít. Jogos ezért a kívánság, hogy az adóhatóság saját költségén minden adóalanynak küldje meg a szükséges formanyomtatványokat, azzal a felelősséggel, hogy a nem megfelelő formanyo mtatványok küldéséből származó következmények az adóhatóságot terhelik. Kívánatos, hogy a törvényjavaslat egy, a fentieket szabályozó és előírandó törvényi rendelkezéssel egészüljön ki. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps mind a jobb, mind a bal oldal on.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm dr. Bernáth Varga Balázs felszólalását. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. számú törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat általános vitáját elnapolom, folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szövetkezetekről szóló 1992 . évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/149es számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/149/24es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre felszólalásra jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Elsőként Pásztohy Andrásnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Szólásra készül Tóth Tihamér, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Megadom a szót tehát Pásztohy Andrásnak. PÁSZT OHY ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, nekem is van némi közöm a szövetkezetekhez, hiszen tagként magam is átéltem és némi tapasztalatot is szereztem az átalakulási folyamatokban. Éppen ezért úgy is vizsgáltam ezt a módosító javaslatot - mely valóban csak néhány pontot érint , hogy ez mennyire indokolt és szükséges, mennyiben szolgálja a szövetkezetek stabilitását és továbbfejlődését. Ugyanakkor azt is néznem kell, hogy a szövetkezetek ezáltal is jobban fel tudnake készülni a továbbfejlesztésre, a továbbfejlődésre, a szerves továbbfejlődésre - akár a társaság irányában, akár pedig a szövetkezeti keretek közötti továbbfejlődésre. Meg kell említenem, hogy tulajdonképpen a szövetkezetek az átalakulásnál valahol félúto n vannak, hiszen a jogi értelemben vett átalakulás megtörtént, a gazdasági szerveződés és hatékonyságjavító átalakulás még most van folyamatban. Az elmúlt években, megítélésem szerint, nem szövetkezeti strukturális válság volt, hanem tulajdonképpen egy agr árválság volt, egy piaci válság - belső és külső piaci válság , finanszírozási válság, és tulajdonképpen ez sújtotta a különböző szervezetben működő mezőgazdasági vállalkozásokat. Azt is kell tehát vizsgálnunk, hogy a gazdasági ésszerűséget, racionalitást mennyire szolgálja a jelen módosítás. Hiszen, mondjuk meg őszintén, az agrártermelés döntő részét a szövetkezetek, illetve a szövetkezetek koordinálásával állítjuk elő hazánkban. Az is ugyanakkor tény, hogy a szövetkezetek egy jó része már azzal is segíti tagjait, illetve a földtulajdonosokat, hogy szolgáltatásaival az értékesítést, beszerzést integrálja - gondolok itt a
