Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
2015 kevesebbszer találkozik - ennyiből örülünk a törvénymódosításoknak. Ezen belül annak is, hogy így az adóhivatalnak több ideje lesz elmélyültebb munkát végezni, ügyeket intézni. Bogár képvisel ő úr néhány megjegyzésével kapcsolatban azonban nekem is lenne viszonmegjegyzésem, ha már a sors úgy hozta, hogy egymás után szólunk. Azt gondolom, hogy valójában túl szelíd az adómódosítás, amennyiben csupán azzal óhajtja büntetni azokat, akik több mint f elerészt hamis forgalmiadóvisszaigénylést adnak be, hogy nem fizet nekik késedelmi kamatot. Egyáltalán nem érzem azt a méltánytalanságot ebben a szabályban - ahogy Bogár képviselő úr mondta , el tudom képzelni, hogy lehetne persze direktebb szabályozás, azért büntetni, amit jogtalanul adott be, és akkor nem kellene ilyen enyhe, ilyen gyenge ellenérdekeltséget csinálni csupán. Másrészt pedig azt hiszem, hogy a decemberi adóbecslésnek már elég sok alapja van ahhoz, hogy tízszer nagyobb tévedést ne kelljen elvárni. Egyébként köszönöm, hogy eddig is figyeltek, további minden jót kívánok. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Juhász Pál úr felszólalását. Megadom a szót dr. Gáspár Miklósnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. Szólásr a készül Varga Mihály, a Fidesz képviselője. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló 1991. január elsején hatályba lépett törvény a gyakorlati tapasztalatok alapján azóta minden évben korszerűsödöt t, és alkalmas volt az adóztatás törvényes és eredményes jogi feltételrendszerének a biztosítására. A nagy összegű adócsalások, adóalapeltitkolások és be nem hajtott adóhátralékok nem a jelenleg is hatályos törvény hibáiból, hanem elsősorban a törvény nem megfelelő végrehajtásából származtak. Az igazságos és arányos közteherviselés elve, illetőleg az az elv, hogy az állampolgárok méltányosan, az anyagi teherbíró képességük arányában járuljanak hozzá a közkiadásokhoz, amelyek mindannyiunk javát szolgálják - például utak, iskolák, infrastrukturális építkezések - mindezek szigorúbb büntetőjogi fellépést követelnének meg azokkal szemben, akik több millió, esetenként több százmillió forint jogtalan haszonhoz jutnak adócsalással a megállapított adó meg nem fizeté sével. Visszatérve konkrétan az előttünk fekvő törvényjavaslathoz, azt állapíthatjuk meg, hogy az nem tartalmaz jelentős módosítást, mivel mint már szó volt róla, a jelenleg hatályos törvény is megfelelt céljának, és inkább a végrehajtással volt probléma, többek között azért, mert az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal technikai színvonala és létszáma nem garantálja a feladatok hatékony és maradéktalan ellátását. Helyes törekvése a törvényjavaslatnak, hogy általában javítja és gyorsítja az adótartozások be szedhetőségét és egyszerűsíti az adóeljárást. A törvényjavaslat egyes fontosabb paragrafusait nézve a 2., 3. és 4. §ok pozitív célja, hogy megkönnyítik például a helyi adók bevallásával kapcsolatos adminisztrációt. (9.40) E változtatás azonban másfelől fö lveti azt az alapvető kérdést, hogy akkor most az önbevallásos elven nyugvó magyar adóztatási rendszer a kivetéses rendszerre fog áttérni? Mindkét rendszernek megvan ugyanis az előnye és a hátránya is, de a kettő keveréséből hosszú távon több hátrány szárm azik, mint előny. Célszerű lenne, ha e kérdésben a vita során vagy végén nyilatkozna a pénzügyminiszter. A hatályos törvény szerint, ha az adóhatóság késedelmének következtében az adózót kár éri - mert például az őt megillető támogatást, adóvisszatérítést az adóhatóság késlekedve bocsátja rendelkezésére , akkor az adóhatóság ugyanolyan mértékű kamatot fizet, mint ami az adózót terheli az adófizetés késedelme esetén. A törvénymódosítás megszünteti az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségét, ha az előzetes vizsgálat szerint az adózó által visszaigényelt összeg több mint ötven
