Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 15 (33. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2000 Tehát szimbolikussá vált, hogy csak az államfőtől, csak az uralkodótól függő tisztségviselő, mint királyi ügyész áll szemben a magyar alkotmányosságot, a magyar törvényességet reprezentáló hivatalviselővel. Mi volt a legfőbb eszköz, amivel a királyi jogügyi igazgatót kézben lehetett tartani? Az, hogy az uralkodónak - senkinek felelősséggel nem tartozó uralkodónak - korlátlan felmentési joga volt. Balsai Istvánnal értek egyet, alkotmányos rendszabályt ír elő az egész kérdésnek a szabályozása - úgy ahog y ő elmondta. (19.00) De ha mégis az a nem remélt eset történne, hogy ebből törvény legyen, legalább az ne kerüljön be, hogy teljesen, az egzaktságot megtagadó módon szó lehet arról, hogy más módon tisztségére alkalmatlanná vált. Tudom, az alkotmányügyi bi zottságban is fejemre olvasták, hogy más tisztséggel kapcsolatban is van ilyen kitétel. Akkor ne azt kövessük! Ne az önkényuralmi maradványokat éltessük tovább a magyar államjogban, hanem majd azokat gyomláljuk ki, és azt, ami valósággal szimbólumává vált az önkényuralmi függésnek, ne hozzuk be egy most megalkotandó törvénybe. Azt gondolom, ha a törvény benyújtói, előterjesztői és eddigi támogatói ezt a kérdést nyugodtan és higgadtan végigtekintik, rá fognak jönni, hogy minden biztosíték a többi pontban is megvan. Ne szaporítsák egy ilyen jellegzetesen önkényuralmi fenntartással! Erre irányul a törvényjavaslatom, amely remélem, el fog esni, mert Balsai javaslatát el fogja fogadni a Ház. De amennyiben mégsem fogadná el, akkor legalább ennek az elemnek a kiikt atását indítványozó javaslatom elfogadását tisztelettel kérem. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez a ponthoz más képviselőtársunk nem jelzett írásban felszólalási szándékot. Kérdezem, k íváne még valaki szólni ehhez a ponthoz. (Nem.) Mivel további felszólaló nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 105. §a (4) bekezdése értelmében indítványozom az ajánlás 16. és 19. pontjai tárgyalásának összekapc solását. Az indítványról kézfelemeléssel határoz az Országgyűlés. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványt elfogadta. Írásban ezekhez a pontokhoz dr. Torgyán József képviselő úr jelentkezett előzetesen fels zólalásra. Megadom a szót. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 16. pontja a törvényjavaslat 37. §ának (2) bekezdésére vonatkozik, míg az ajánlás 19. pontja a törvényja vaslat 39. §ának (4) bekezdésére vonatkozik, és a 37. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy nem létesíthető olyan ügyészségi szolgálati viszony, amelyben az ügyészségi alkalmazott hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási k apcsolatba kerülne. A szóban forgó paragrafus (2) bekezdése pedig az (l) bekezdésben foglalt tilalom alóli felmentés eseteit sorolja fel, hogy mikor lehet felmentést adni. A 39. § pedig az ügyészségi szolgálati viszony fennállása alatt felmerült összeférhe tetlenségi okokkal kapcsolatos felmentésről rendelkezik. Az általam beterjesztett módosító indítvány lényege az, bár kétségtelen, hogy a törvényjavaslat nagyon körültekintően, gondosan jár el akkor, amikor az adható felmentés vonatkozásában rendelkezik, ho gy melyik esetben ki adhatja meg a felmentést, de én úgy gondolom, hogy jogállami körülmények között fel sem merülhet, hogy az összeférhetetlenség alól bárki is felmentést adjon. Úgy gondolom, ha egyszer az összeférhetetlenség fennáll, ebben az esetben a k özélet tisztasága megköveteli, hogy felmentés ne legyen adható, hiszen a közélet tisztasága olyan feltétlen követelmény, amely az az alóli felmentést egész egyszerűen kizárttá teszi.
