Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
1767 199094es ciklus idejében egy ilyen előterjesztés az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elé került. Akkor a bizottság ezt teljes egészében helyénvalónak és korrektnek tartotta. Sajnos végül a gazdasági bizottság előtt elakadt a téma, és két éven keresztül nem nyúltak ehhez a rendkívül fontos szakaszhoz. A mi megítélésünk szerint épp en ezért, hogy a tisztességtelen apportüzelmekkel és a tisztességtelen ügyletekkel szemben legyen az államnak is egy hatékony jogi eszköze, mi ezt a módosító indítványt elő kívánjuk terjeszteni. De gondoljanak arra, hogy például adott esetben éppen az ózdi kohászati üzemeknél lehet látni teljesen világosan, hogy sok tízmilliós értéket darabonként ezerforintos eszmei értékkel tüntetnek el az ózdiak érdekköréből. Ilyen módon eltűnhet az Ózdi Kohászati Művek teljes vagyona, és semmiféle jogi lehetőség nincs az ellen fellépni. Tehát akkor, amikor azt mondja a Független Kisgazdapárt, hogy az egyik oldalról rendkívül jó ez az előterjesztés, mert a külföldieket igyekszik megfogni a tisztességtelen lehetőségek kihasználásában, sajnos azt kell hogy mondjam, a magyar tisztességtelenség megjelenését illetően teljesen védtelenül hagyja az állami vagyonból a magánvagyonba átkerülő tulajdont. Nincs semmiféle védelmi lehetőség az állami tulajdon megtartására. Ezért a Független Kisgazdapárt egyedül és kizárólag csak a módosí tó indítványok elfogadása esetén tartja lehetségesnek a beterjesztett törvénymódosítási javaslat elfogadását. Köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata N éppárt képviselőcsoportjából. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy a külföldiek magyarországi befektetéseinek támogatása alapvető gazdaságpolitikai követelmény, ezért támogatunk minden olyan törekvést, amely ez t szolgálja. Ez a törvénymódosítás lényegében egy szakaszt érint, azonban gazdasági hatásai igen jelentősek. Az általános indoklás szerint a módosítással elérni kívánt cél a versenysemlegesség biztosítása a külföldi részvétellel működő és a magyar tulajdon ú társaságok között, ugyanakkor bővítené a külföldi befektetések lehetőségeit. Ezen általános célkitűzéssel egyetértünk, azonban a célkitűzés olyan általános, hogy meggyőződésünk: csak akkor hatályosul, ha nem egy jogszabályváltoztatás, hanem az egész jog rend következetes átalakítása is követi. Ha és amennyiben a kormány világos és egyértelmű, tervezett és nem esetleges gazdaságpolitikát kíván folytatni, akkor jelen célkitűzést az adó- és vámtörvényekben, nem kevésbé a privatizációs elvekben és gyakorlatba n is érvényesíteni kell. (12.50) Tehát a versenysemlegesség csak a jogrend egészével érhető el. A versenysemlegesség mint jogi fogalom csak akkor közelíthető meg, ha a magyar befektető ugyanazokat a beruházási kedvezményeket fogja élvezni, mint a külföldi. A jelenlegi adó- és munkáltatói járadékterhek miatt ez a versenysemlegesség ebben az időpontban elméleti, tehát minden szükséges lépést meg kell tenni legalább a jogi egyenlőség biztosítására. A javaslat szerint a külföldi ezt követően a magyarországi bef ektetéseit nemcsak devizában, hanem a vámszabadterületi társaságokat kivéve konvertibilis devizára átváltható forinttal belföldi pénzintézet útján is teljesítheti. Ezt messzemenően üdvözöljük. Szükségesnek ítéljük megtenni mindent annak érdekében, hogy a magyar gazdaság helyreállításának folyamatában megfelelő tőke álljon rendelkezésre, amennyiben ez a modernizációt és az alkalmazkodni képes szerkezetátalakítást szolgálja.
