Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ (MDF):
1764 A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a külföldiek magya rországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és esetleg lezárása - egy kicsit előrehaladott az idő, ezért tettem ezt a megszorító jelzést az előbbi mondanivalóm mellé. Az előterje sztést T/184. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetem önöket, hogy múlt heti ülésünkön a miniszteri expozé, illetőleg a gazdasági bizottság előadójának felszólalása már elhangzott. Most az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót: elsőként Hajdú János képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából; egyben kérem Bogár László képviselő urat, szíveskedjék felkészülni. (Többen jelzik, hogy Hajdú János nincs a teremben.) Hajdú képviselő úr nincs itt? Akkor Bogá r László képviselő urat kérem a szónoki emelvényre, és Tardos Márton képviselő urat kérem felkészülésre. DR. BOGÁR LÁSZLÓ (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény olyan témát érint, amely vélem ényem szerint egyike az átmenet legfontosabb gazdasági kérdéseinek. Ki tagadhatná, hogy a külföldi befektetések témaköre azon - sajnos meglehetősen kevés - kérdések egyike, ahol az elmúlt évek során kvázi teljes egyetértés mutatkozott kormányzat és ellenzé k között, és reményeink szerint ez a következő ciklusban is így lesz. Ugyanis az alapvető kérdésekben egyetértünk, nevezetesen abban, hogy az átmenet sikeressége jelentős mértékben függ attól, milyen mértékben vagyunk képesek élni ezzel a - mondhatni: legf ontosabb - külső addicionális forrásbevonással, a külfölditőkebefektetésekkel. Ez egy rendkívül fontos kérdés, és a megoldások konkrét módozatait illetően általában egyetértés mutatkozott a kormányzat és az ellenzék között. Közös érdek tehát az, hogy foly tatódjon az a sikeresnek mondható folyamat, amely az elmúlt években lezajlott Magyarországon, és amelynek eredményeként ma a befektetések formájában bevont külső erőforrások teljes mennyisége körülbelül 7 és 8 milliárd dollár között van. Különösen nagy szü kség van arra, hogy most pozitív impulzusokat kapjon ez a folyamat, hiszen ez év során némileg legalábbis lassult a befektetések formájában bevont külföldi tőke beáramlása, és az alapvető cél nyilvánvalóan ennek a fordítottja, tehát gyorsítani és ösztönözn i kellene a befektetések formájában megjelenő tőkebevonást. (12.30) Azt gondolom, hogy éppen ezért kicsit sajátos helyzetben vagyunk, hiszen ez a törvénymódosítási javaslat most ösztönzés helyett inkább korlátoz. Még akkor is, ha Soós Károly Attila államti tkár úr - aki expozéjában némi eufemizmussal fogalmazott - ezt a szabályozás továbbfejlesztésének minősíti. Persze szeretném leszögezni, hogy a korlátozás, amelyet a törvénymódosítás tartalmaz, elkerülhetetlen. Azt hiszem, szakmailag ezzel valamennyi párt képviselői egyetértenek, hiszen valóban arról van szó, hogy ez a törvénymódosítás ezzel megszüntet egy olyan állapotot, amely a törvény eredeti törekvéseinek a kijátszására épült, nevezetesen arra, hogy tárgyi apport formájában rendszeresen olyan árucikkek jutottak az országba, amelyek vagy fogyasztási globálkvóta korlátozása alá estek, vagy egyenesen importkorlátozó intézkedések alá. Nyilvánvaló, hogy ezt az anomáliát, amelynek a nagyságrendje egyébként jelentősen növekedett az elmúlt másfélkét év során, meg kellett szüntetni. Ezért tehát erre a korlátozásra szükség van, ez a korlátozás kikerülhetetlen, de attól még korlátozás marad, és kétségtelen, hogy nem túlságosan kedvező az üzenete, elsősorban persze a már itt lévő és a potenciális és a potenciális k ülföldi
