Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ IVÁN (MDF):
1760 értelmezni Keller képviselőtársam vizsgálóbizottságra történő invitálását, mert nem hiszem, hogy a parlament a saját állami számvevőszéke felülvizsgálatára még egy számvevőszékebbet kell hogy létrehozzon, de mégiscsak tényként kell rögzíteni, hogy a pótköltségvetéshez képest mégis 13,7 milliárddal kevesebb kiadás ke rült be. Ez mégis arra utal, hogy valami miatt az a deficit, amely tavaly a harmadik negyedévben számítható volt, az csak kisebb mértékben realizálódott, annak ellenére, hogy mindenki többet jósolt az akkori ellenzéki oldalról. Ezért tanulságos a jövőre né zve is, hogy miből voltak többletbevételek, miből voltak elmaradások, mert valószínű, hogy ezek nem egy egyszeri esetet jelenítenek meg, 1994ben is hasonló tendenciák figyelhetők meg. Amiből többlete volt a költségvetésnek - s ezt a jobb pozíciót a tervez ethez képest kisebb deficit eredményezte, ez valóban elsősorban az egyensúlyromlással függ össze , hogy a vámtételek és az importbefizetések száma megnőtt, a másik oldalon viszont megnőttek a személyi jövedelemadóból származó bevételek és a gazdálkodó sze rvezetek nettó befizetései is 1,7 milliárddal haladták meg az előirányzatot. A személyi jövedelemadó és a társasági adó növekedése egyértelműen egy megindult, megkezdett növekedési folyamat előszeleként érzékelhető. Érdekes módon az elmaradt kifizetésekre és a gazdálkodás szorosságára utalnak azok a számok, amelyek azt mutatják, hogy a központi költségvetési szerveknek folyósított összes támogatás is csökkent 2,3 milliárddal a pótköltségvetésben elfogadotthoz képest. A sokat szidott állami pénzalapok tekint etében 1,1 milliárd megtakarítás volt a pótköltségvetéshez képest, és pénzmaradványelvonás címén sikerült 2,9 milliárdra is szert tenni a költségvetési szervek '92es gazdálkodásának eredményeképpen. (12.10) Három olyan terület van, ahol a jövedelmek nem voltak teljesen egyértelműen és világosan elérhetőek. Ezek elsősorban: az általános forgalmi adó, ahol 3,5 milliárdos elmaradás volt, a fogyasztási adó, ahol a bevétel - szignifikánsan - 27,8 milliárddal maradt el az előirányzattól. Végül jelentős elmaradá s volt - 10,7 milliárd - a privatizációs bevételeknél. Azért érdekes ezzel foglalkozni - nem szeretném a költségvetési expozéra adandó válasz egy elemét sem most elmondani, de éppen a '95ös költségvetés mind az idei pótköltségvetésnél elfogadott áfa- és f ogyasztási adó növekedésével, mind pedig egy irracionálisan magas privatizációs bevétellel számol. Sokkal kisebbeknél sem lehetett ezt realizálni, ezért egyetértettem azzal, amit Császár Terézia mondott, hogy az áfa és a fogyasztási adó csak a feketegazdas ágot fogja növelni, nem az állami bevételeket. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek pedig az illúziók körébe tartoznak abban a volumenben, mint amelyet majd a költségvetés megjelenít. A korábbi évek tapasztalata az, hogy ezek nem realizálhatók. Hova m entek el bizonyos pénzek? Erről is érdemes egy szót szólni, mert nagyon sok olyan terület van, amelyeket kiemelten úgy kezelt részben az expozé, részben a hozzászólások egy része, de részben korábban a sajtó is, hogy a korábbi kormányzat néhány területen i gen hátrányos helyzetbe hozott a magyar társadalomban bizonyos szervezeteket, intézményeket. Nos, a többlettámogatások, amelyek igen jelentős költségvetési deficitet eredményeztek, éppen 1993ban, az előirányzathoz képest lényegesen nagyobb agrártámogatás formájában jelentek meg. A túllépés gyakorlatilag az eredeti költségvetéshez képest nagyrészt az agrárpiaci támogatások túlteljesítéséből adódott, továbbá az aszálykárokkal kapcsolatos kifizetéseknél, ahol a 10 százalékpontos többletkamattámogatásról vol t szó, és már szó volt róla, hogy például az olajárnál a gázolajtámogatás mértéke is 33 százalékról 50 százalékra emelkedett. Nagyon sokszor elhangzott az, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatai, korábbi évi javaslatai alapján semmi nem indult meg az áll ami intézmények és az államháztartási reform tekintetében. Szeretnék utalni arra, hogy éppen az intézmények és a feladatok felülvizsgálata '93ban nagyon komolyan nemcsak elkezdődött, de folytatódott. Már az idei költségvetés készítése során is egy 7,5 mil liárdos támogatáscsökkentés valósult meg, amelynek egy része racionalizálás, feladatmérséklés és
