Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz
1757 nyilván itt különböző mérlegek és kimutatások vannak, reméljük, hogy ezeknek az egységesítésére é s pontosítására az új kormány sort fog keríteni. Ezekből a hiányosságokból következik a további kritikai észrevételünk. Persze a privatizációs bevételek elmaradása óhatatlanul magával hozta, hogy az ÁVÜ nem tudta teljesíteni a költségvetési törvényben a rá kiszabott feladatokat. Így a belföldi államadósság kezelésére előirányzott 5,2 milliárd forintnak csak egy része folyt be, ugyanígy az elkülönített állami pénzalapoknál előirányzott 26 milliárd forintból is közel 20 milliárd forint szintén nem folyt be. A pótköltségvetésben pedig az a furcsa helyzet állt elő, hogy amíg a pótköltségvetés 8 milliárd forintot előírt az ÁVÜ számára befizetésként, az ÁVÜ rendelkezett ezzel a pénzzel, és ennek ellenére nem történt meg ez a befizetés. A fedezet tehát rendelkezésr e állt, ennek ellenére valamilyen, előttünk ismeretlen ok folytán ez a befizetés nem történt meg. Én szeretném kérni a kormányt és a kormány részéről megbízott privatizációs kormánybiztost, hogy ennek az okait, amennyiben lehetséges, majd az Országgyűlésse l ismertesse meg. A másik nagyobb terület az átcsoportosítások területe. Ebben kétségtelen tény, hogy a korábbi kormány eredményeket ért el: azok az anomáliák, amelyek még '90'91ben jellemezték a kormánynak a működését, csökkentek, és gyakorlatilag elhan yagolható számúra estek vissza. Ennek ellenére vannak olyan fejezetek közötti és fejezeteken belüli átcsoportosítások is, amelyek a kormány, vagy legalább az Országgyűlés jóváhagyását igényelték volna. Ezekre vagy nem került sor, vagy a későbbiekben történ t kormányhatározat vagy kormánydöntés. Az egyik ilyen példát említeném csak meg. Az áfa évközbeni módosítása miatt a Magyar Tudományos Akadémia számára a Pénzügyminisztérium augusztusban és novemberben egy 1 milliárd forintos átcsoportosítást tett meg, az ehhez elengedhetetlenül szükséges kormánydöntés viszont csak '94 februárjában történt meg. Bizonyára az év végén föltorlódott kormányzati munka okozta ezt a késlekedést. A megfelelő információs rendszer hiányosságai, és ennek a rendszernek a kiépítése. Én azt hiszem, hogy a legtöbb probléma, amely a törvényesség vagy a hitelesség tekintetében fennáll, gyakorlatilag abból következik, hogy ez az információs rendszer a mai napig nem épült ki. Az államháztartási törvény 124. §a és 116. §a előírja ennek a rend szernek a kialakítását. Én belátom azt - és a frakciónk ebből a szempontból belátó , hogy ennek a rendszernek a kiépítése több évet vesz igénybe. Tehát pusztán a négyéves ciklus irreálissá tette volna, hogy ez a rendszer maradéktalanul és megfelelő törvén yi szabályozottsággal kiépüljön. Mégis szóvá kell tennünk, hogy ennek az elemeit, vagy alapelemeit az elmúlt négy évben a korábbi kormány lefektethette volna, és ma már azzal kellene csak szembenéznünk, hogy ennek a pontosítása, a módosítása, vagy a kiépít ésének további folytatása legyen napirenden - ezzel szemben még mindig alapvető hiányossággal küszködünk. Alapvető következménye ezen előírás meg nem létének a rendkívüli bevételek és kiadások nem pontos köre. Rendkívüli bevételről a zárszámadás szinte nem is tesz említést. Egyfajta rendkívüli bevétel van: a privatizációs bevétel, azonban ezt az államháztartási törvény előírásai nem tekintik annak. S azt hiszem, hogy az az egyéb bevétel, amit egy másik pontként tartalmaz a zárszámadás, szintén nem tekinthet ő ilyennek. Rendkívüli kiadásokról már szó van a zárszámadásban, erre egy komolyabb tételt is tartalmaz a törvényjavaslat. Azt hiszem, hogy 7,6 milliárd forintról van ebben az esetben szó, de ez, sajnos, nem egy teljes körű tételnek tekinthető - mint az Ál lami Számvevőszék jelentése is rámutat , csak néhány kiemelt tételt gyűjtöttek össze ebben a törvényjavaslatban a "rendkívüli kiadás" címszónál. Ez, sajnos, nincs összhangban sem a költségvetési törvénnyel, sem az államháztartási törvénnyel. A kezességvál lalások összege szintén egy olyan területe a zárszámadásnak, amely évről évre kisebbnagyobb eltéréseket mutat. Itt ma nem az a probléma, hogy ez a kormány túllépte volna a kezességvállalás mértékét, hiszen ezen a határon belül maradt, inkább szintén az el lenőrzés területén van probléma, amikor a kormány nem küldi meg azokat a kormányhatározatokat az Állami
