Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1739 Megkezdődö tt a központi költségvetési szervek gazdálkodási rendjének átalakítása, szigorítása, de alapvető változás még nem következett be, sőt az 1993 évtől hatályos előírások következetes számonkérése sem történt meg. Az államháztartási reform keretében megoldást kell találni a feladatok felülvizsgálatára. Ezzel párhuzamosan, sőt azt megelőzve kell kialakítani a költségvetési tervezés és elszámolás olyan rendjét, amely a feladatok teljesítését állítja középpontba. Ma a költségvetés előirányzatai csak a pénz elkölté sére jogosítanak, nincs szembeállítva az elvárt teljesítmény, illetve megoldatlan ennek mérése. Egyre jelentősebb összeget képvisel az alapítványok támogatása. Nem megoldott azonban, hogy ez a finanszírozási forma az állami feladatok kiváltásával teherment esítse a költségvetést és ne csak újabb feladat és támogatási kötelezettség vállalását jelentse. Az elkülönített állami pénzalapok alapszerű kezelése akkor indokolt, ha az önálló források elegendőek az alapok számára meghatározott feladatok teljesítéséhez. A korábbi gyakorlat folytatásaként az elkülönített állami pénzalapok forrásait jelentős központi költségvetési támogatás, az utóbbi években privatizációból származó bevételek egészítik ki. A költségvetés az alapok feladatairól számonkérhető feladatsort, e lőirányzatmegosztást nem tartalmaz. A számviteli törvény szerint '93tól az alapoknak is mérlegbeszámolót kell készíteniük. Az első évben elkészített beszámoló mutatta ki, hogy az alapok mintegy 100 milliárd forintot kitevő vagyonnal rendelkeznek. Értékpap írokba, vagyonrészesedésekbe fektetett pénzeszközeik egy része az alapok forrásainak záró és nyitó állományában nem szerepelt. A '93. évi zárszámadás 20 milliárd forint előkerüléséről ad számot, de további eszközök és források még mindig nem szerepelnek a nyilvántartásokban. Az alapok működésének felülvizsgálatával együtt, illetve azt megelőzve indokolt, hogy valamennyi alap elszámolását könyvvizsgálat minősítse. A helyi önkormányzatok pénzügyi helyzete '93. évben romlott, növekedtek az önkormányzatok hossz ú lejáratú kötelezettségei. Nem alakult még ki az önkormányzati gazdálkodás egészét lefedő, a reális pénzügyi folyamatokat megfelelően tükröző, hiteles és megbízható adatokat szolgáltató információrendszer. Az önkormányzatokra vonatkozó számviteli előíráso k teljesítése a feltételek hiánya miatt jelenleg teljes körűen nem is várható el. A szabályozórendszer elemei közül a normatív állami hozzájárulások rendszere alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de törekedni kell a szabályozásban még tapasztal ható hiányosságok, ellentmondások megszüntetésére. Rendezni kell az állami és az önkormányzati munkamegosztás és felelősség meghatározását, a szakmai statisztikák és a normatív állami támogatás törvényi előírásainak összhangját. A támogatások alapját képez ő mutatószámokat ellenőrizhetőbb alapokra kell fektetni, elsősorban a körzeti és térségi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet pedig reálisabb mértékben indokolt biztosítani. A jelenlegi cél- és címzett támogatási rendszer a feladatok és a for rások összhangját nem tudja biztosítani. Nem teszi érdekeltté az önkormányzatokat a megalapozott tervezésben a leggazdaságosabb megoldások keresésében. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok kiegészítő támogatása a forráshiányt kivál tó okokat nem szüntette meg, nem volt képes érdemi módon javítani a hátrányos helyzetű önkormányzatok pénzügyi helyzetét. Az elmúlt években tapasztalható kétségtelen fejlődés ellenére a vagyonnyilvántartások még '93ban sem tekinthetők teljes körűeknek, me gbízhatóknak. Az ideiglenesen és tartósan állami tulajdonban lévő vállalkozások vagyonáról a zárszámadás egyáltalán nem tartalmaz kimutatást. Az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos elszámolás, azaz a vagyonmérleg hiánya az Országgyűlés ezzel kapcsolat os ellenőrzési tevékenységét, de a vagyon hasznosítását és a hatékony gazdálkodást is korlátozza. Az önkormányzatok felismerték a vagyonnal való gazdálkodás jelentőségét. A törvényi előírások elősegítették a vagyonnal való gazdálkodás szabályozását, a nyil vántartások pontosságát. A törzsvagyonnak a többi vagyontárgytól való elkülönítését a törvényi előírás ellenére az
