Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
1689 Kiemelést érdemel még a nem olyan hosszú, a nyúlfaroknál nem sokkal hosszabb törvényjavaslatból ez a kezdetleges tanúvédelem csírájának a megteremtése, hogy a n evén kívül az egyéb személyi adatai zártan kezelhetők. Már többször elhangzott az őrizet időtartamának legfeljebb 72 órában történő megállapítása, az ideiglenes kényszergyógykezelés szabályainak szigorítása, végül a 13. §nak az a rendelkezése, hogyha a ta nú a tárgyaláson a mentességi jogával él, akkor a korábban tett vallomása nem olvasható fel. Tisztelt Országgyűlés! A teljesség igényének kielégítetlensége miatti hiányérzet ismételt hangoztatásával azzal fejezném be a hozzászólásomat: tegyünk meg annyit, hogy a gyomirtáshoz vegyük mi is kézbe a kis kerti kapát, azzal, hogy fogadjuk el a beterjesztett törvényjavaslatot, s legalább a továbbiakban a büntetőeljárási veteményesünk ne csúfoskodjék az Európa Tanács tagállamainak gondozott kertjében. Köszönöm a fi gyelmet! (Taps.) (18.00) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm dr. Isépy Tamás felszólalását. Soron következik dr. Balsai István, Magyar Demokrata Fórum; őt követi majd dr. Torgyán József, Független Kisgazdapárt. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Ass zony! Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve a szót, elsősorban arról szeretnék beszámolni - mint ahogyan erre már Szabad György képviselőtársam is utalt a Magyar Demokrata Fórum első felszólalójaként , hogy a magunk részéről teljes mértékben támogatjuk a bet erjesztett törvénycsomagot, ezen belül a büntetőeljárás részleges módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek rövid indokát is szeretném megfogalmazni, annál is inkább, mert most nem hangzott el az - ami néhány héttel ezelőtt, a miniszter úr expozéjában a vál asztottbírósági törvényjavaslat kapcsán igen helyesen megfogalmazódott , hogy ez az egész csomag is olyan törvény, amelyet a korábbi kormány dolgozott ki, és most - ha jól tudom, ha jól veszem észre - szó szerinti, változatlan formában találkozik vele az új parlament. Helyesnek tartjuk azt a gyakorlatot, hogy az általunk jónak ítélt törvényjavaslatokat - ha késéssel is - a parlament meg tudja tárgyalni. A késést illetően itt több megjegyzés elhangzott. A törvényjavaslat a büntetőeljárással kapcsolatos rész ében - ha szabad ezt a szót használni - egy kicsit mindenképpen szakállas. Az új kormány már 1990ben, tehát a hivatalba lépését követő néhány hónappal később, a büntetőeljárási törvény bizonyos módosítását illetően, az itt egységes szerkezetbe foglalt leg fontosabb kezdeményezésként a kegyelmi eljárásról és a 72 órás szabályról szóló javaslatot a kormány támogatásával a parlamentnek benyújtotta. Ezt követően az ismert alkotmánybírósági döntések, valamint a későbbi törvénykezés és természetesen az emberi jog i egyezményhez való csatlakozás miatti elvárások alapján ismét át kellett vizsgálni - nem a teljes körű újraszabályozás igényével, de mégiscsak az alapvető büntetőeljárási szabályok felülvizsgálatával - a javaslat további sorsát. Akkor úgy találtuk - és ör ülünk, hogy a jelenlegi kormány is helyesnek találja ezt , hogy a legszükségesebb felülvizsgálat során olyan intézkedéseket is keresztül kell vezetni a törvényen - amely 1973ban, tehát több mint húsz évvel ezelőtt született, és hadd ne mondjam, hogy mily en jogállamiságot nélkülöző és különösen a büntetőeljárásokat illetően milyen koncepciót ötvöző és tükröző törvény felülvizsgálatáról van szó , amely például a kerekasztaltárgyalásokat követő Btk.módosítás tekintetében is kötelezettséget jelentett. Hisz en a törvényjavaslat első két szakasza nem más, mint az 1989es tárgyalások kapcsán az akkori állam elleni, büntető jogszabályok gyomlálása folytán a büntetőeljárásra tartozó kérdések elintézetlenségéből eredő, például az izgatással kapcsolatos maradvány, a jelenlegi Btk.ban megmaradt tényállásnak a korábbi hatásköri szabályok alól történő kivétele és nem megyei bírósági hatáskörbe tartozása. Azt, hogy ez miért nem okozott problémát, gondolom, nem kell bizonygatni, hála istennek, szerencsére nem volt dolga a bíróságoknak azzal, legalábbis nem tudok ilyenről, hogy a hatásköri szabályok miatt túlságosan megterhelte volna a