Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDF):
1679 szabályozásnál lényegesen kedvezőbbek a sérelmet szenvedőkre, ugyanakkor sokkal nagyobb körültekintésre késztethetik a büntető igazságszolgáltatás egészét. Az okozott károkért a magyar állam fog helytállni, képviseletét pedig az igazságügyminiszter látja el ezekben a kártalanítási eljárásokban. (16.40) Az alkotmányügyi bizottság ülésén élénk vita volt abban a tekintetben, hogy kártalanítás vagy kártérítés járe a jogtalanul elszenvedett sérelmekért. A vitában a "kártalanítás" terminológiát láttuk helyesnek és indokoltnak, mivel maga az eljárás - ha az intézkedések törvényesen történnek - nem jogellenes, csak maga az elszenvedett sérelem válik jogalapot teremtő jogi ténnyé abban az esetben, ha felmentő vagy kedvezőbb határozat, illetve ítélet születik. Említésre érdemes a tervezetnek a visszatérítés szabályaira vonatkozó javaslata. Ennek lényege, hogy amennyiben az eljárt hatóságok, illetve a bíróság elkobzást vagy vagyonelkobzást alkalmazott és utóbb visszatérítést kell alkalmazni, akkor első sorban a még meglévő dolgot kell természetben kiadni. Ha azonban az már nincsen meg, akkor az elvétel időpontjában fennálló forgalmi értéket, és annak a visszatérítésig járó törvényes kamatait kell megfizetni. Ez a rendezés is a valóságos reparációt jelent i a sérelmet szenvedett fél számára. A kiadatási letartóztatás intézményét a javaslat összhangba hozza az európai kiadatási egyezmény 12. cikkével, egyben egyértelműen kötelező védelmet rendel el erre az eljárásra, és ezzel felszámolja a jelenleg meglévő, e téren jelentkező bizonytalanságot. Tisztelt Országgyűlés! Végül, de nem utolsósorban, a kegyelmi eljárás szabályait emeli törvényi szintre a javaslat: meghatározza a kegyelmi kérelem előterjesztésének jogosulti körét, és szabályozza a kérelem benyújtásáv al kapcsolatos eljárást is. Tisztelt Országgyűlés! A tervezet rendelkezéseinek törvényerőre emelése jelentős lépés céljaink elérésében, ezért azok érdemi megvitatását és - esetleges módosításokat követően - szíves elfogadását kérem és ajánlom. Szíves figye lmüket tisztelettel köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megkérdezhetem, képviselő úr: csak az első törvényről beszélt, ugye? (Dr. Csákabonyi Balázs: Igen. - Derültség.) Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Szabad György képviselő úrnak. Őt követi dr. Hack Péter, az SZDSZből. DR. SZABAD GYÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gyakran teszik fel a kérdést: hogyan megy végbe a sokat emlegetett reintegrálódásunk - visszakebelezésünk - Európába. Nem utolsósorban a sokoldalú nemzetközi egyez ményekhez való csatlakozásunk, ezeknek jogrendszerünkbe való bevezetése, bekebelezése révén. Úgy gondolom, indokolt utalni arra, hogy ezeknek jelentőségében is élén áll az emberi jogokról rendelkező európai chartá nak a magyar jogrendszerbe való bevezetése, amely mellett talán még két példára utalok, ha már a kérdést ilyen széleskörűen fogalmaztam meg: az Európai Közösséggel - újabb nevén az Európai Unióval - kötött társulási egyezményünk összefüggésében végbemenő j ogharmonizációs folyamat, és - sajnos nem ilyen egy ütemre lépésben - a Strasbourgban 1985ben elfogadott önkormányzati chartának a belefoglalása a magyar jogrendszerbe - a legutóbbi önkormányzati jogalkotás szerint nem minden zökkenő nélkül. Most az ember i jogi európai chartáról van szó. Csak osztani tudom az előterjesztő államtitkár asszony elgondolását és történelemidézését arról, hogy egy hosszú folyamat nevezetes állomása az, ami az előterjesztésbe került, és reményünk szerint a törvénybe is, törvények be is eljut. Előadása
