Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1478 állampolgároknak is, a kormánynak is végre kellene hajtani azokat a feladatokat, amelyek reá hárulnak, és élvezhetni a jogosultságot azoknak, akik ebből részesülhetnek. Ennek tudatában indult meg az expó munkájának előkészítése, és ehhez kapcsolódott az előkészületi munka. Az expó megrendezésének elvetése e folyamat jelenlegi szakaszában sok emberben - különösen vállalkozói körökben - nagyfokú visszatetszést keltett, különösen ha az annyira hangoztatott piacgazdaságra gondolunk. Felmerül a kérdés, vajon milyen okok vezettek el ehhez az előterjesztéshez, amely ma itt tárgyalandó? Vajon gazdasági, politikai vagy éppen presztízskérdésekre vezethető k ezek vissza? Vajon melyik kormány vetette fel az expó megrendezésének lehetőségét? A lehetőség tudomásom szerint már a nyolcvanas évek végén kormánytámogatással születőben volt. Úgy tudom, az expó megvalósításának lehetőségét vagy lehetőségének bölcsőjét nem a jelenlegi vagy az előző kormány ringatta, hanem az azt megelőző. A tény viszont az, hogy a jelenlegi előterjesztés, az expó megrendezésének lemondása egy végkövetkeztetés, amely egy hosszabb időtartam helytelenül indított folyamata. Következésképpen sohasem tudhatjuk meg, melyik álláspont volt a valós a pro és kontra álláspontok tekintetében. Vajon a megrendezés célja, taktikája, stratégiája, a kivitelezés és a megvalósítás fázisai milyen mélységig voltak kidolgozva, mennyire voltak reálisak, a megre ndezésnek mi volt a végkövetkeztetése, ha jelenleg felvetődik az expó lemondásának a lehetősége? Nem csupán az indítás, hanem az évek során tett intézkedések is helytelenek lehetnek, ha az előterjesztés tartalmát fogadjuk el kiindulási és befejezési alapna k. Vajon a megvalósítás anyagi fedezetére milyen kalkuláció készült, amelyet annak idején a döntéshozók elé terjesztettek? A számszerű kimutatások valósak voltake, vagy a mai költségkimutatás nélkülözi a valóságtartalmat e kérdéskörben? Ezek pontos ismere te nélkül ilyen körülmények között sem a döntéshozók, sem a közvélemény nem tud egyértelműen és megnyugtatóan állást foglalni a megrendezés igen vagy nem kérdéskörében. Egyesek gazdasági, mások politikai, míg néhányan érzelmi kötődésük szerint fognak dönte ni ebben a nehéz ügyben. Felmerül bennem a kérdés: melyik álláspont tükrözi a vakmerő ló esetét? Tisztelt Ház! Az expó megrendezésének felvetésekor nyilván a kormány és az érdekelt vállalkozók is - beleérve a külföldi vállalkozókat is - kalkuláltak. Kalkul álnak és számolnak ma. A jelen helyzetben azonban csak az elmaradt hasznot és a felmerült kárt lehet osztani vagy szorozni az állampolgár hátrányára abban az esetben, ha az expó megrendezése elmarad. Itt kizárólag - mint nagyberuházások esetében - a matema tika alapján lehetett volna alátámasztani a felmerülő reális költségek vonzatát. Ezek megismerése után kellett volna tárgyalásokat folytatni, a feladatok és vállalások, különösen a rendelkezésre álló források megléte esetén a befektetés értelmes felhasznál ásáról, megtérülésének, hozamának felosztásáról. Csak ezek után és ezek ismeretében kerülhet sor a megalapozott döntésre. Ugyanis igen ellentmondóak a jelenlegi és a volt kormány idevonatkozó számításai. Márpedig a számok jelenthetik a fő érvet e kérdéskör ben, ezek eldöntésében. Érzelmekre építeni ilyen nagyberuházás esetében nem lehet, és nem is szabad. Helyben topogó gazdaságunk az expó lemondása esetén valószínűleg nem is jut előbbre. Az előterjesztés a fent említettek hiánya miatt nem ad kellő alapot dö ntéshozatalunk kialakítására. Tehát arra sem, hogy a megrendezés mellett, vagy ellene történjene állásfoglalás egyértelmű kalkuláció hiánya miatt. Így megtörténhet az expórendezés melletti szavazásnál, hogy ez a beruházás is oly sok korábbi nagyberuházás sorsára jutna, amely csak a költségvetés hiányát fokozná, s az életszínvonal további csökkenését eredményezné. Az is lehetséges és valószínűsíthető, hogy a valóságismeretek mellett erkölcsi, anyagi sikereket hozna, amely a külföldi országok elismerését vál taná ki hazánk irányában.
