Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
1471 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az EXPO '96 Budapest, Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvényjavaslat általános folytatása és lezá rása. Az előterjesztés tárgyalása során a régi Házszabály rendelkezéseit alkalmazzuk. Az előterjesztést képviselőtársaim T/93. számon kapták kézhez. Most az írásban előre bejelentkezett további felszólalóknak adom meg a szót. Elsőnek K. Csontos Miklós képv iselőtársunknak, Független Kisgazdapárt. Felkészül Gáspár Miklós képviselőtársunk, Kereszténydemokrata Néppárt. (Sok képviselő feláll, és távozni készül. - Zaj és mozgás.) Tisztelt Képviselőtársaim! Akiket nem érdekel a további vita, csendben hagyják el a termet. (Derültség.) Átadom az elnöklést Salamon László alelnök úrnak. (Taps az MSZP padsoraiban. Az elnöki széket dr. Salamon László foglalja el. Rövid szünet. - Az elnök csenget.) DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm, elnök úr, kissé vá ratlan volt ugyan most már, elnézést kérek. Tisztelt Országgyűlés! Az expóval kapcsolatban én egy más megközelítést választottam. Elmentem a választóimhoz. Ez a választói réteg a Tiszazugban van, és ezeknek az elképzelése az volt, hogy mindenképpen be kívá nják mutatni - úgymond - mindenüket. Ez a "minden" a Tiszazugban jelenti Kunszentmártont. (Zaj és mozgás.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Megkérem képviselőtársaimat, hogy figyelmesen hallgassák a szónokot. Köszönöm. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Ez jelenti Kunszentmártont, azt a Kunszentmártont, ahol még 1944ben is a jászkun statútum szerint ítélt a bíró - ez tehát lényegében a jászkunok hazája , és azt a Tiszazugot, ahol az a bizonyos arzénos per folyt, annak idején világviszonylatban ismert lett Tisza zug erről a perről. A halálnem itt az arzén volt. Előfordult olyan község, ahol 50 halottat temettek egy évben, és 46 testében arzént találtak. Erről a vidékről írja a Tiszazug című versét József Attila, és erről a vidékről mondja Móricz Zsigmond: "Nem vol t kiút a nyomorból. A jobb életnek még halvány fénye sem villant meg az egyre sűrűsödő sötétségben." Tisztelt Országgyűlés! Ilyen drámai volt a helyzet a húszasharmincas években. De azt hiszem, hogy ilyen drámai a helyzet most is, amikor az expó kérdése m erül fel. Ez a térség egy kiindulópontot tekintett volna, egy kilábalási lehetőséget abban, hogy megrendezzük az expót, ott ő be tud mutatkozni, mert semmi költségbe nem került volna a Tiszazug bemutatása itt, ahol II. Géza királyunk 1075ben adományozta a garamszentbenedeki apátságnak azokat a helységeket, amelyeket őseink a honfoglalás idejében foglaltak el. Ha tehát valaki meg akarja nézni ezt a világot, annak ide kell jönni, és itt láthatja meg a honfoglalási korszaknak azt a falukban jelentkező mikéntj ét, amit ez fel tudott volna tárni. Ez elmarad. De menjünk tovább, Nagyrévben bronzkori leletek vannak, az emberek nemcsak akkor éltek ott, amikor a honfoglaló magyarok bejöttek, hanem már a bronzkorban is lakott terület volt ez a rész, és azt hiszem, hogy erre is kíváncsiak lettek volna nagyon sokan. Amikor én Párizsban voltam, nem tudtam megértetni, hogy honnan jövök, hogy Bukarestből vagy Budapestről, románnak néztek. Nem tudtak különbséget tenni, de amikor említettem, hogy arzénos per, azt már tudták. A z arzénos perről tudtak, és akkor már tudták a Tiszazug nevét. (18.30)