Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ):
1401 nagyon nehezen mondható el az a történet, amely a saját szakmai területemre, az építészetre, építészettervezésre és kivitelezésre vonatkozik. Azonban ahhoz, hogy a mai helyzetet tisztán lássuk, azt hiszem, meg kell vizsgálnunk ebből a szempontból a világkiállítás különböző szakaszait. Nagyon örülök, hogy Baráth Etele is itt van, hiszen ő is a szakma jeles képviselője, és talán segítségemre lesz e helyzet tisztázásában. És ha Szabad elnök úr intelmeit követjü k, gondolom, nyugodtan meg tudjuk vitatni ezeket a dolgokat. Tehát az első szakasz, amelyet tulajdonképpen Baráth Etele nevével lehet fémjelezni, egy vállalkozó típusú világkiállítás képét vetítette elénk. Ő tulajdonképpen azt a verziót képviselte, hogy a világkiállítás területén megépülő épületek, pavilonok utóhasznosítása egy vállalkozó típusú hasznosítás lesz. Ez a szakasz tulajdonképpen építészeti szempontból körülbelül idáig tartott, mert abban a pillanatban, amikor bebizonyosodott, hogy ez a vállalkoz ó típusú világkiállítás nem nagyon tud létrejönni, akkor nemcsak a vállalkozás típus lett költségvetési típussá, hanem maga az utóhasznosítás is egészen más irányt vett. Ez tulajdonképpen - azt is mondhatnánk - elvileg helyes, hiszen elég nehezen elképzelh ető, hogy magánberuházók állami egyetemi épületeket építenek meg, hiszen az utóhasznosítás úgy dőlt el, hogy egyetemi épületekké fognak átalakulni ezek a kiállítási csarnokok. Azonban amikor ez a koncepcióváltás megtörtént, akkor felvetődött egy egészen má s, tulajdonképpen szakmai építészeti kérdés. Azt hiszem, az önök számára is könnyen belátható, hogy egy építész nem szívesen tervez úgy épületet, hogy az először valamilyen kiállítás - amiről igazából nem is tudja, hogy mit fognak abban az épületben kiállí tani , később pedig építész kar lesz. Ez a kettő nagyon nehezen összeegyeztethető tervezési feladat. Kétségtelenül nagyon izgalmas két ilyen, eléggé idegen dolgot összehozni a tervezőasztalon, de azt hiszem, ha bármelyik kollégámat megkérdeznék, akkor egy értelmű lenne a válasz, hogy ő szívesebben tervezne vagy egyetemet, vagy világkiállítást. A kettő összehozása kényszerházasság, és mint minden ilyen kényszerházasság, eléggé nehezen és csikorogva megy. Azonban ebben a szakaszban felvetődött az a kérdés, ho gy Budapesten van már egy kiállítási terület - amelynek egy kis bővítése '72ben meg is történt: a lóversenypálya egy részét kapcsolták hozzá ideiglenesen a jelenlegi kőbányai vásárvároshoz , és miért nem e terület fejlesztése történik a világkiállításra. Ez kétségtelenül alkalmas lett volna és talán ezek az építészeti funkciók is tisztázottabbak lehetnének, könnyebben foglaltunk volna állást. Sőt, még az a verzió is felmerül, hogy miért ne költözne ki ez a vásárváros Lágymányosra, és egy tisztán világkiál lítási terület valósulna meg Lágymányoson. A '60as években emlékezetem szerint egyszer már felmerült ez; akkor még az is felmerült, hogy az állatkert költözzön oda - és nagyon sok ilyen verzió volt. Tehát azt gondolom, ez is egy nagyon furcsa kényszerháza sság volt és körülbelül itt tartunk most. Hogy tisztább legyen önöknek a kép, néhány elnevezés és fogalom tisztázása is nagyon fontos. Amikor önök azt hallják, hogy expóuszoda - amely később az egyetem uszodája lesz - az egy 25 méteres medencét jelent. Kör ülbelül ekkora medencéket építenek ma a szállodák alagsoraiban, magánklinikákon és egyéb helyeken. Ezt uszodának, egyetemi uszodának és expóuszodának nevezni nevetséges, kicsit feltupírozott dolog. Kiki ítélje meg, hogy miért tupírozták fel ezt a dolgot. Abban, amit expósportcsarnoknak hívnak, nem emlékszem pontosan, de ha jól tudom ezer alatt van a nézői helyek száma - de Pataky Etelka, aki szintén szakmabeli, biztos ki fog javítani. Érzésem szerint egy jobb vidéki városban épült gimnáziumi tornateremnek kéne lennie ennek a kategóriának. Elég nehezen elfogadható, hogy ezt expósportcsarnoknak, illetve egyetemi sportcsarnoknak nevezzük. Nem sorolom tovább ezeket a dolgokat, csak a fogalmak tisztázása végett mondtam el mindezt. Most nézzük a készültségi fokot . Azt hiszem - lehet, hogy direkt, lehet, hogy véletlenül , Szabó Iván két dolgot kevert össze a készültségi foknál: összekeverte egyrészt a tervezés készültségi fokát, másrészt a kivitelezés
