Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 24 (26. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
1346 A legfőbb ügyész és a katonai főügyész kinevezési jogkörébe tartozó vezetői kinevezés határozatlan időre szól, és indokolás nélkül bá rmikor visszavonható. Ez a megoldás is részben kapcsolatban áll az ügyészség sajátos belső viszonyaival, hiszen így tudja biztosítani a bizalmatvesztett, illetőleg a vezetői tisztség betöltésére alkalmatlanná vált vezető más ügyészi munkakörbe történő áthe lyezésének lehetőségét. A javaslat következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy a vezetői kinevezés megszűnése általános szabályként nem érinti az ügyészségi szolgálati viszony létét. A vezetői kinevezés visszavonásakor az ügyészi munkakörből eredő felada tainak ellátására egyébként képes korábbi vezetőt választása szerint vagy vezetői beosztásának megfelelő, vagy pedig annál alacsonyabb szintű ügyészségen más ügyészi munkakörbe kell helyezni. A javaslat a legfőbb ügyész és a legfőbbügyészhelyettes sajátos közjogi helyzetére figyelemmel tételesen meghatározza a legfőbb ügyészi és a legfőbbügyészhelyettesi megbízatás megszűnésének eseteit és az ehhez kapcsolódó részletes szabályokat. Ismereteim szerint az alkotmányügyi bizottság ülésén éppen ezzel kapcsolat ban alakult ki éles vita. Ennek kapcsán el kell hogy mondjam, a legfőbb ügyész és helyettese megbízatásának keletkezése és megszűnése tekintetében az alkotmány nem adja, nem tartalmazza a tárgykör teljes körű szabályozását. Az alkotmány azonban nemcsak a l egfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese esetében, hanem néhány kivételtől eltekintve a többi közjogi méltóság esetében is azt a megoldást követi, hogy csak megválasztásuk vagy kinevezésük rendjéről rendelkezik igen tömören, felmentésük szabályozását k ülön törvényre bízza. Ennek megfelelő alkotmányos megoldást találhatunk az Alkotmánybíróság tagjának felmentése esetében, az állampolgári jogok általános országgyűlési biztosának esetében, az Állami Számvevőszék elnökének esetében, a Magyar Nemzeti Bank el nökének esetében. Mindezek alapján azt az álláspontot képviselhetem teljes meggyőződésemmel, hogy a javaslat szerinti szabályozás nincsen ellentétben az alkotmány rendelkezéseivel, és nyilvánvaló, hogy a fennálló joghézagot - már ami a felmentés szabályozá sára vonatkozik - meg kell szüntetni, ezt kívánja meg a jogbiztonság alkotmányos követelménye. A joghézag kitöltése pedig - miként azt az előbbi példákkal is sikerült talán alátámasztanom - nem kizárólag az alkotmány kiegészítésével történhet. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A szolgálati viszony tartalmát illetően fontosnak tartom kiemelni azt, hogy az ügyész munkáját a legfőbb ügyész és a felettes ügyész utasításának megfelelően köteles végezni. Az utasítást azonban az ügyész kívánságára írásba kell foglalni. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy ha az ügyész az utasítással, annak tartalmával annak alapján, hogy az esetleg jogszabályba ütközik vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek a végrehajtását, az üg y elintézése alól kérheti mentesítését. E jogát azonban csak írásban és jogi álláspontjának kifejtése mellett gyakorolhatja. A törvényjavaslat személyi hatálya - ahogyan azt a bevezető gondolatok között már említettem - nemcsak az ügyészekre terjed ki: kit erjed az ügyészségen dolgozó ügyészségi titkárokra, fogalmazókra s az ügyészségi nyomozókra is. A rájuk vonatkozó azonos megítélés azt a jogi megoldást teszi szükségessé, hogy a javaslat az ügyész párttagságának, illetőleg politikai tevékenységének a telje s tilalomra vonatkozó szabályait alkalmazza az ügyészségi titkár, a fogalmazó és a nyomozó esetében is. Abból kiindulva, hogy a felsoroltak ügyészi jellegű tevékenységet is ellátnak, ez a szabályozás összhangban van a rendőrségről elfogadott korábbi törvén y rendelkezéseivel is. A törvényjavaslat szintén új elemként - hasonlóan és összhangban a munka törvénykönyv korábbi rendelkezéseivel, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseivel - azzal együtt, hogy fenntartja az ügyészi szervez et centralizált és hierarchizált jellegét, mégis teret
