Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 12 (10. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP):
122 nem lehetne megnyitni a részletes vitát, csak akkor, hogyha a képviselőknek például a négyötöde ezt támogatja. (16.10) Miért? Utalok egy példára. Akik figyelemmel követték a parlamentet, tudják, hogy Siklós Csaba emlékezetes előterjesztésé ben a kormány tervét hogyan dobta be a parlamentbe és puccsszerűen, a vita lezárása után, hogyan vitte keresztül. Magyarul, akik nem tudták, mi történt akkor: a parlamentben egy lezárult vita után lehetőség van arra, hogy újra megnyissák a vitát, a bizotts ági tárgyalások lezajlása után például a kormány puccsszerűen benyújtson egy javaslatot, és erről már később vita nem folyik. Természetesen itt még utalnék arra is, hogy ez rendkívül nagy terhet jelent a parlamenti apparátus munkájában. Hiszen gondoljanak bele: egy komplex módosító indítványcsomag beterjesztésénél mi történik. A kormánypárt és az ellenzéki párt fogalmánál egyetlen, nagyon rövid módosításom van az 53. § (3) bekezdését illetően. Hiszen a törvényben nem úgy fogalmaznak, hogy pártok, hanem úgy, hogy az ellenzék. Mindannyian tudjuk, hogy a parlamentben az ellenzéki pártok képviselői ülnek. Tehát semmiképp nem járulhatunk ahhoz hozzá, hogy az ellenzéket en bloc, egységesen említsék, hiszen vannak itt különböző elgondolások. Tudják mindannyian, his zen a választások alatt elmondták, hogy a liberális koalíció része volt például a Fidesz. Lényeges kérdésekben látták a polgármesterek és a képviselői funkció összeegyeztetését illetően. Nagyon sok kérdésben, alapkérdésekben a véleményü nk nem fog egyezni. Tehát nem lehet úgy fogalmazni, hogy ellenzék en bloc és kormánypárt, hanem igenis tiszteletben kell tartani azt, hogy az ellenzékben pártok működnek, amelyeknek különböző a funkciójuk. Lehet, hogy egyszer valóra válik Antall József álm a, és egységes ellenzék lesz, de most nincsen. Igenis, tudomásul kell venni a jogszabályalkotóknak, hogy nincsen. Összefoglalásul elmondanám önöknek, hogy a Kádárrendszer végén szélesítették a képviselői jogokat az akkori MSZMP parlamentjében. Ezt követő en, 1990től folyamatosan megpróbálták szűkíteni. Nem sikerült, mert a parlamenti képviselők nem hagyták jóvá. Most, ha az élet furcsaságát nézzük, nem az MSZMP, hanem az MSZP és az SZDSZ közösen olyan előterjesztést hoz - természetesen még támogatja néhán y más párt is , olyan előterjesztést tesz elénk, amelyben a képviselői jogok csorbítása, elmondtam önöknek, hogy véleményem szerint hány helyen súlyosan törvénysértő. Egy mondatban utalnék arra, hogy lehetőség volt a régi MSZMPs parlamentben az ellenzékn ek arra, hogy visszahívja azokat a képviselőket, akik nem dolgoztak. S ez az ellenzék egyik legfontosabb jogosítványa volt. Most nézzék meg, mire van lehetőség? Az előterjesztők azt javasolták, hogy egy év múlva térjünk majd vissza a tapasztalatok birtokáb an erre a Házszabályra. Tehát - tisztelt Képviselőtársaim - a gombnyomogatók és bólogató jánosok parlamentje, amely a képviselőktől semmi egyebet nem várt és semmilyen lényeges jogot nem biztosított, már müködött egyszer harminc évig. Ennek a tapasztalatai t jól ismerjük mindannyian. Én azt mondom, kár tovább kísérletezni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Boros Lászlónak, MSZPs képviselőtársunknak. BOROS LÁSZ LÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló határozati javaslathoz, mint az általános vitában jeleztem, számos módosító javaslatot nyújtottam be.
