Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 12 (10. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (FKGP):
118 Kezdem is mindjárt a nyilvánossággal. Régóta tudjuk - különösen Petőfi óta , hogy minden demokrácia fokmérője a sajtószabadság, vagyis a telje s nyilvánosság. Ebben a tervezetben a nyilvánosság jogegyenlősége egyáltalán nem érvényesül. Csak érintőlegesen jelzem: hogyan akarunk jogegyenlőséget garantálni egy esetleges új alkotmányban a polgároknak, ha azt már most a parlamenti képviselőknek sem bi ztosítjuk? Pedig a képviselőket azonos jogok illetik meg törvényeink szerint, amelyekbe a nyilvánosság is beletartozik. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy itt a Házban elhangzott alternatív véleményekkel kapcsolatban akár hírzárlat is elrendelhető, mert a nyilvánosság kirekesztő módon érvényesül. Éppen a Házszabállyal kapcsolatosan, történetesen a vezérszónokok után, két parlamenti alelnök alternatív véleményétől annyira megzavarodott a közszolgálati, népszolgálati televízió, hogy az aznapi parlamenti ese ményekről semmit sem tudósítottak. Tehát súlyos manipulációra ad lehetőséget ez a félnyilvánosság. Ugyanis jelenleg van egy délutáni nyilvános és egy esti, késő esti időszak, amelyről a közszolgálati televízió már nem közvetít egyenesben semmit. Kijátszhat ók az állampolgárok. Például suttyomban lehet tárgyalni az MDF, Fidesz székházügyet. A múltkor fölsoroltam önöknek több más ügyet is, amelyet az elmúlt négy évben így, a nyilvánosság kizárásával tárgyalt a parlament. Módosító javaslataim tehát a nyilvánoss ág tekintetében elsősorban ezeknek az indokoknak alapján születtek. A 47. § (2) bekezdése szerint az ülés napirendjét úgy kell megállapítani, hogy érdemi tárgyalásra csak a teljes nyilvánosság előtt kerüljön sor. Természetesen szavazásra a tvközvetítéseke t követően sort lehet keríteni. Így tehát az alternatív vélemények is teret kaphatnak, megismerhetik a polgárok azt, hogy kiknek más a véleménye, mint a kormánynak, és esetlegesen a közszolgálati tv irányítóinak. Csak megjegyzem, hogy a nyilvánosság a demo krácia legfontosabb garanciája, azért is kezdtem ezzel a módosító indítványaim indoklását. (15.50) Az áll a jelenlegi Házszabálytervezetben, hogy az Országgyűlés épületében a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képvi selő az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a tömegtájékoztatási szervek részére. Felteszem a kérdést: ha a parlament, az Országgyűlés munkája nemcsak az, hogy törvényeket alkosson, hanem az is, hogy a kormány munkáját ellenőriz ze, hogy egy képviselő, még ha szocialista párti is, a körzetével kapcsolatosan valamilyen munkát végezzen, akkor miért ne tarthatna sajtótájékoztatót a kormány ellenőrzésével kapcsolatosan egy képviselő, illetőleg a saját körzetével kapcsolatosan. Egyetle n konkrét példát említenék: a szocialista frakcióban ül az a képviselő, akit Berettyóújfalu körzetében megválasztottak. Bizony nem ártana, ha a nyilvánossághoz fordulna segítségért, mert segít is a nyilvánosság. Ugyanúgy segít, mint ahogy segített a rádiós oknak akkor, amikor elbocsátották őket; s ők ugyan megkapták a végkielégítést, de a berettyóújfalusi munkások nem. De igenis kötelessége lenne a körzet képviselőjének, hogy foglalkozzon azokkal, akik őt ide küldték. És természetesen a nyilvánosság ilyen te kintetben megilletné akkor is, ha szocialista párti. A másik témakör, amelyben módosító indítványaimat benyújtottam, a törvényességgel kapcsolatos, s elsősorban a parlament és a kormány kapcsolatát szabályozza. Miről van szó? A jelenlegi törvénytervezetben több helyen többletjogokat kapnak a kormány képviselői a parlamentben, mint a parlamenti képviselők. Hát ha az Országgyűlés a képviselők háza, akkor a képviselőknek legalább egyenlő jogokat kellene kapni. Arról nem is beszélek, ha a képviselők ellenőrzik a kormányt, akkor bizonyos tekintetben többletjogosítványokkal kellene rendelkezniük, nem pedig kevesebbel. Részletezve az elmondottakat: Azt mondja a Házszabálytervezet, hogy a kormány tagja bármikor szót kérhet. Képviselő nem kérhet bármikor szót. Tudjá k önök is, hogy mennyire korlátozva van a szólás joga. Én értem az indoklást, hisz azt mondják az előterjesztők, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében ne legyen túl sok beszéd, szűkítsük, elég, ha az előterjesztők
