Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 12 (10. szám) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
111 hirdetett, de egyidejűleg aláírta azoknak a televízióvezetőknek a kinevező okmányát, akik most Kiss Sándor emlékére egy másodpercet nem engedélyez nek a televízióban. És itt a Független Kisgazdapárt megálljt kiált, azt mondja: mi ehhez a liberális praktikához nemhogy segédkezet nem vagyunk hajlandók nyújtani, hanem ezzel szembehelyezzük ennek a tiszta életű, a magyarságért oly sokat tett, a fasizmust ól és kommunizmustól egyaránt szenvedett Kiss Sándornak az emlékét, és épp az ő emlékére való utalással mi nem vagyunk hajlandók olyan tárgyalásokban részt venni, ahol ilyen vezetők kerülhetnek a felszínre. Ezért a Független Kisgazdapárt frakciójának elnök eként, de a párt nevében is bejelentem, hogy a Független Kisgazdapárt nem vesz részt a médiatárgyalásokon mindaddig, amíg ezeket a vezetőket el nem távolítja a miniszterelnök úr, és nem ad lehetőséget valóságos hatpárti konszenzussal odatenni olyan vezetők et, akik majd a parasztpolitikusokat is a televízió elé engedik. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Ugyancsak napirend előtt, rendkívüli ügyben szólásra jelentkezett Dobos Krisztina, MDF. M egadom a szót. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban a médiákban és a sajtóban számtalan félrevezető információ jelent meg az egyházi iskolák tekintetében; félrevezető információ arról, hogy az egyházi iskolák kiemelt szerepet kaptak, és a támogatásuk is kiemelt. El kell, hogy mondjam önöknek, hogy az egyházi iskolák - a többi iskolával együtt - normatív finanszírozási rendszerben részesülnek, így az összköltségüknek körülbelül a 6070 százalékát kapják meg. A fennmaradó 30 százalékot az önkormányzatok a saját bevételeikből, vállalkozásokból és egyéb adókból tudják finanszírozni. Ezzel nem rendelkeznek az egyházi intézmények. Ezért a közoktatási törvény alapján létrejött a közoktatási megállapodás, ami bi ztosítja ezt a kiegészítő összeget az intézmények számára. Az a téveszme, amit itt nagyon sokan hirdetnek, hogy különleges helyzete van az egyházi intézményeknek, ez egyelőre csak az egyenlőséget jelenti, sőt őszintén meg kell mondani, hogy az egyenlőséget sem, hiszen a címzett és céltámogatások rendszeréből nem részesülhetnek az egyházi intézmények - nem építhetnek tantermet, nem építhetnek kollégiumot, nem építhetnek tornatermet. Mégis, a mostani felszólalásomnak az az oka, hogy közben elhangzott, hogy meg kívánják változtatni a közoktatási megállapodást. Ez egy megállapodás, amit a kormány nevében kötött a miniszter, és én úgy gondolom, nincs mód arra, hogy ezt megváltoztassák, hiszen 20 éve kötött megállapodás. Különös tekintettel nin cs mód az ilyenfajta felszólalásokra vagy az olyanfajta nyilatkozatokra, amelyek szeptember 8án elhangzottak a Nap Televízióban, amely így szól a miniszter tanácsadója szájából: egyszer ki kell húzni a közoktatási megállapodást, azt kell mondani, hogy jár az állami járandóság, de csak az állami támogatás, ugyanúgy, mint az önkormányzati iskolákban, minden iskolafenntartó számára - és pont. Ez a pont - úgy gondolom - nem az egyeztetést jelenti, és nem azt jelenti, hogy valaki végiggondolta, hogy mi történje n az egyházi intézményekkel. Nem hiszem, hogy az új kormányzatnak célja az, hogy elbizonytalanítsa az egyházi intézményeket, hiszen nem tudják a tanárok és nem tudják a diákok, hogy miből fogják finanszírozni az iskolájukat az elkövetkezendő időszakban. Ug yanakkor azt kell mondjam, hogy még egy igen érdekes megállapodás született az elmúlt napokban, amikor is a mai nap a Nap TVben szintén elhangzott: nincs pénz és nincs szándék betartani a közoktatási megállapodást. Úgy gondolom, hogy célszerű lenne a költ ségvetési törvény 1993. évi és 1994. évi számát átlapozni, ahol is tartalékolt a kormány, illetve - bocsánat, nem tartalékolt - biztosított bizonyos összeget az egyházi intézményeknek a normatíván felül, hogy finanszírozhatók legyenek, és ugyanakkor úgy go ndolom, hogy ezt a pénzösszeget továbbra is kell biztosítani. A magyar közoktatási rendszerben 2 százalék az egyházi intézmények aránya, szemben az európai 1040
