Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 11 (23. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - a belügyminiszterhez - "A rendőrség általános helyzetének romlása" címmel
1084 nyilatkozatai, amelyek legalábbis azt a látszatot keltették, hogy úgymond lebegteti a határok kérdését. Másodszor: a korábbi kormánypártok egyes képviselői által a magyarukrán alapszerződés emlékezetes parlamenti ratifikációs vitájában tett területi igényekre utaló bizonyos kijelentések. Harmadszor: az olyan felfo gásra utaló megnyilvánulások, amelyek szerint a mostani magyar kormány a határok elismerésével valamiféle engedményt tenne vagy ahogy most hallottuk, valamiféle váltságdíjat fizetne. (15.50) Végül hozzáteszem: valószínűleg ugyanezen okok miatt kérdezték tő lem az Egyesült Államok külügyminisztériumának vezetői néhány nappal ezelőtti New Yorki találkozónk alkalmával, hogy a jelenlegi magyar kormány késze egyértelműen elismerni a határokat a készülő alapszerződésekben. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kor mánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszonválaszra megadom a szót dr. Varga Lászlónak. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Igen tisztelt Külügyminiszter Úr! Sajnálom, hogy a kioktatására azt kell mondanom: pontosítanom kell a külügymin iszter urat, és nagyon sajnálom, hogy nem eléggé tájékozott. 1994. szeptember 5én itt volt Teodor Melescanu külügyminiszter úr, aki előadást tartott a Külügyi Társaság rendezésében az ELTEn - ahol jelen voltam. Amikor kérdeztem, hajlandóe elfogadni a he lsinki záróokmányban foglaltakat a határok kérdésében, arrogánsan, határozottan azt válaszolta: nem. (Közbeszólások a jobb oldalról: Így van! Újságban is megjelent!) Amennyiben ezt a külügyminiszter úr nem tudta, sajnálom - azt hiszem, erről tájékozódnia k ellene. A továbbiakban pedig: a békeszerződés. A két percben nem mehetek most bele a békeszerződés taglalásába, de a helsinki záróokmány később jött, jóval később: '75 augusztusában. Irányadó, és irányadónak kell lennie minden magyar kormány számára, hogy tiszteletben tartsuk a területi épségeket, de békés esetben, vitás kérdésekben igenis lehet rendezkedni. A továbbiakban pedig, hogy milyen jogaik vannak a kisebbségieknek - sajnos, nincs több időm válaszolni: ha a külügyminiszter ú r nem kapott volna tájékoztatást, ismét tájékoztatom, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, éppen magyar javaslatra kimondotta, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak rendszeres megakadályozása a béke és a demokrácia fejlődésének gátja. Teh át a román és a szlovák kormányon van a felelősség, nem a kisebbségeken. Ugyancsak az Interparlamentáris Unió szeptember 18ai ülésén kimondták, magyar javaslatra, hogy azoknak a kormányoknak - így Romániának, Szlovákiának - kell megteremteni azon feltétel eket, amelyek lehetővé teszik, hogy a kisebbségi jogokat gyakorolják. Miután a külügyminiszter úr ebben a kérdésben nem adott pontos választ, sajnálattal nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az i nterpelláló képviselő a választ nem fogadta el. Kérdezem ezért az Országgyűlést, hogy elfogadjae a miniszter úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 164 igen szavazattal, 76 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mell ett a miniszteri választ elfogadta. Lezsák Sándor (MDF) - a belügyminiszterhez - "A rendőrség általános helyzetének romlása" címmel
