Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 11 (23. szám) - Dr. Varga László (KDNP) - a külügyminiszterhez - "A magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződés ügye" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
1082 Dr. Varga László (KDNP) - a külügyminiszterhez - "A magyarrom án és a magyarszlovák alapszerződés ügye" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Varga László képviselőtársunk, Kereszténydemokrata Néppárt, interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez "A magyarromán és a magyarszlovák alapszerz ődés ügye" címmel. Dr. Varga László képviselő urat illeti a szó. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Hazánknak elsőrendű érdeke, hogy jó kapcsolata legyen szomszédainkkal, Romániával, Szlovákiával, kulturál isan, gazdaságilag és politikailag is. Ez kölcsönös érdek, és elsősorban az ott élő nagy számú magyarság érdeke, akiknek a sorsáért mi is felelősek vagyunk. A küszöbön lévő románmagyar és szlovákmagyar alapszerződés egyik célja, hogy ezt a jó viszonyt, k apcsolatot erősítse. Ezt sajnos megnehezíti, hogy a másik fél, Románia részéről olyan igény jelentkezik, hogy az alapszerződés tartalmazza: a kormány a jelenlegi határokat véglegesnek tekinti, és ezzel szemben ígéretet tesz, hogy a magyarság a kisebbségi j ogait gyakorolhatja. Véleményem szerint a két feltételt nem lehet és nem szabad egymással szembeállítani, mert amíg a román és szlovák kormányt a kisebbségi jogok érvényesítésére nemzetközi határozatok kötelezik, addig a határkérdést a helsinki záróokmány, amelyet Románia és Szlovákia, akkor még Csehszlovákia is aláírtak, megnyugtatóan rendezi. Figyelembe kell vennünk, tudom, hogy a román és a szlovák kormány birtokon belül vannak, kompromisszumokra kell törekednünk, fontos az ottani magyarság sorsa, ez a l egfontosabb, mégis a román és szlovák kormánynak is tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi kötelezettség megszegése káros és nemzetközileg elítélendő. Ma különösen azért is, mert a kisebbségi jogok nemzetközileg sokkal nagyobb fontosságot kaptak, mint éve kkel ezelőtt, nyilván a háborús események miatt, s az Egyesült Nemzetek Szervezete is hosszú évtizedek után ebben a kérdésben határozatot hozott és kimondotta, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozóknak joguk van saját kultúrájukat ápolni, anyanyelvüket nyilv ánosan is használni, vallásukat gyakorolni, egyesületeket alapítani, vallási, szociális, gazdasági, kulturális téren tevékenyen részt venni a közéletben is, és nem utolsósorban a határokon kívül is a polgárokkal, akikkel nemzeti és nyelvi kötelékük van, ka pcsolatot tartani. Meglepő, sőt megdöbbentő, hogy bármely állam, legyen az Románia vagy Szlovákia, kötelezettségeik teljesítéséért ellenszolgáltatást kérnek. Sokszor úgy érzem, hogy az ottani magyarok politikai túszokként élnek, akiknek a szabadságáért, jo gaik érvényesüléséért bizonyos váltságdíjat kell fizetni. Ezért különös tekintettel arra, hogy legutóbb az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet július 8án... (Az elnök megkocogtatja a mikrofont.) Csöndet tetszett parancsolni? (Derültség.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Azt is parancsolhattam volna, de arra kérem, hogy legyen szíves, gyorsabban fejezze be, köszönöm. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Kérdezem a külü gyminiszter urat, helyesnek tartjae, hogy az alapszerződés megkötése előtt meggyőző bizonyítékokat szerezzen és tárjon a Ház elé, hogy a magyarság a kisebbségi jogait maradéktalanul, akadály nélkül, félelemmentesen és szabadon gyakorolja.