Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 11 (23. szám) - Bogárdi Zoltán (MDF) - a belügyminiszterhez - "Ideiglenes határnyitás, illetve határmenti gyülekezés betiltása a magyar-szlovák határon" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
1078 Ami a harmadik ügyet illeti, az Ipolydam ásdHelemba ideiglenes megnyitásának a kérelmét, itt az történt, hogy 1994ben az előzetes programnak megfelelően minden alkalommal biztosították az ideiglenes határ megnyitását egészen addig, amíg a LettkésSalka közötti határátkelőhely, ami ettől a határ állomástól 6 kilométerre van, meg nem nyílt. Ettől kezdve azonban a szlovák fél részéről nem volt meg a készség az ideiglenes határátkelőhely megnyitására. Természetesen amikor ez szükséges volt, akkor a lettkéssalkai határátkelőhelynek a nyitva tartását két órával meghosszabbították. Én azt tartom szükségesnek, egyetértve a képviselő úr által felvetettekkel, hogy ideiglenes jelleggel, azokon a napokon, amikor közös ünneplésre kerülhet sor, nyíljék meg ez a határátkelőhely. A végleges megnyitására ennek is és a többinek is akkor kerülhet sor, ha egyrészt a szükséges anyagi feltételeket, a műszaki feltételeket és a szükséges állományt biztosítani tudjuk, másrészt ha a szlovák fél részéről a megfelelő fogadókészség megvan. Ez talán közismert, hogy azért többs zörös nehézségeket vet fel a tárgyalások folyamán. Ami képviselő úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy egy '74es rendelet van érvényben, ami azt tartalmazza, hogy a határon átbeszélni tilos, ez egy olyan rendszernek a szüleménye, amelyet hála Istennek mag unk mögött hagytunk. Amikor én ezt elolvastam, ellenőriztem, jókat derültem rajta. Jókat derültem volna, megjegyzem, az elmúlt négy évben is, ha a képviselő úr felveti ezt a kérdést... (Derültség, taps a bal oldalon.) Megjegyzem, hogy nyilván ez annak a re ndszernek egyfajta védekezése volt: ha a határon átbeszélni tilos, akkor nyilván visszabeszélni sem szabad. (Derültség.) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszonválaszra megadom a szót interpell áló képviselőtársunknak. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Örülök, hogy miniszter úr jókat derült, s annak is, hogy egyetért velem. De őneki nem egyetérteni kell és jókat derülni, hanem intézkedni. (Zaj a bal oldalon.) Más a szereposztás! Én szeretném , ha a derülés helyett inkább intézkedne. Én viszont azt szeretném ehelyett, hogy az ottaniak derülnének jókat. Erre most egyelőre nincs okuk. Megmondom őszintén, nagyon elszomorít az ön válasza, miniszter úr. Akkor, amikor ön kijelentette, hogy nem 15 eze r magyar állampolgár miniszterelnöke kíván lenni... (Derültség a bal oldalon.) ... - vagy 15 millió, bocsánat - akkor... (Zaj, közbeszólások a bal oldalon.) Elnök asszony, szeretném, ha ezt az időmből leszámítanák, mert eléggé szűken mért! (Folyamatos zaj a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő úr, figyelünk önre. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Tényleg szeretném, mivel csak egy Bogárdi Zoltán van a parlamentben, az az egy beszélhetne most ebben a két percben. (Derültség.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Ké pviselő úr, figyelünk önre, folytassa a válaszát. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Még mint miniszterelnökjelölt tette belügyminiszter úr ezt a kijelentést, és mi joggal megijedtünk akkor, hogy ő ezt komolyan gondolja, és úgy látszik, té nyleg komolyan gondolta, és derültségre semmi ok. Képviselőtársaim, önöket fogják megkérdezni a választóik, hogy mi a véleményük erről a bizonyos nyilatkozatról. Itt az elmúlt négy évben azért nem volt erre szükség, mert nem alkalmazták ezt a bizonyos megá llapodást. Most viszont alkalmazzák, miniszter úr, és ez tragikus! Egy régi történet jut eszembe. Egy csíkszeredai barátom édesapja mesélte: amikor a hetvenes években egy magyar kocsi megállt az ablakuk előtt, és németül megkérdezte a magyar atyafi, hogy b eszéle németül. Erre azt mondta az öreg, hogy ha azt kérdezte volna, hogy beszéleke
