Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 11 (23. szám) - A munkanélküliség enyhítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
1057 Nem elsődleges, és azt kell mondanom, nem is másodlagos feladata, hogy szociálpolitikai szempontokat is figyelembe vegyen. Arra a Munkaügyi és a Népjóléti Minisztérium hivatott. Tehát tőlünk ne kérjék, hogy ebben az ágazatban országgyűlési hat ározatként egy külön szempontot, amely - még egyszer mondom - nemes és mindenképpen tisztességes, csak azért támogassunk, mert érzelmileg azonosulni tudunk vele és ezzel esetleges további pénzügyi nehézségeket okozzunk azoknak, akik már elindították a váll alkozást és sikeresen folytatják is. Még egy gondolat. Ez az ötezeregynéhányszáz igénylő, akinek jogos elbírált igénye van, jórészt már elkezdte a vállalkozását, már invesztált és befektetett. Most mit mondjunk annak, aki történetesen nem mint munkanélkül i kezdte, hanem mint mezőgazdasági vállalkozó, aki 10 éve, 20 éve csinálja? És most bízott abban, hogy egy újabb támogatási forráshoz juthat - mert sok ilyenről tudok - és belekezdett egy üvegház fejlesztésébe, tízezer négyzetméteres üvegház termálvízfűté ssel. Megcsinálta az üvegházat, kész a rendszer, hiányzik ez a három millió forint, amire pályázott és megnyert és jogos. Neki mit mondjunk? Azt, hogy elfogyott a pénz, de rendben van, jövőre igényelheted. És erre most hozunk egy országgyűlési határozatot, hogy bár elfogyott a pénz, keresünk egy forrást, de ezt most egy olyan munkanélküli kapja meg, aki kistraktort akar venni, holnap meg te is munkanélküli leszel, kedves barátom, mert beinvesztáltál mondjuk 5080 millió forintot abba a megkezdett beruházásb a és ráment ingednadrágod és most kezdesz a nulláról. Tehát ezt is vegyük figyelembe. Azt kérem, hogy ha ilyen országgyűlési határozatokat tárgyalunk, akkor mindenképpen a gazdasági racionalitást is vegyük figyelembe és lehetőség szerint a közpénzeket csa k úgy és addig próbáljuk meg így együtt osztogatni, amíg az valamiféle gazdasági célt is szolgál, túl az emberi érzelmeken. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Megadom a szót Gyimóthy Géza képviselőtársunknak, a javaslat e lőterjesztőjének. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Az államtitkár úr válaszára a következő viszonválaszom van: Úgy próbálta feltüntetni, mintha ezek a munkanélküliek szinte nem rendelkeznének saját erővel, tehát gyakorlatilag lumpenül - a szavaiból ezt vettem ki , m intha az állam pénzét ők vennék el. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 20. § (2) bekezdése kimondja, hogy egy alkalommal pályázat alapján a beruházás költségének harminc százalékáig, de legfeljebb ötszázezer forintig terjedő vissza nem térítendő támogatás ka pható. Tehát csak a harminc százalékát adja az állam, egyébként saját erővel kell rendelkeznie. Mondjuk egy gépberuházás költségének kétharmadát is az illető a saját pénzéből gyűjti össze. A másik indok, hogy ezek az emberek általában rendelkeznek földterü letekkel, kárpótlás alapján földhöz jutottak. Várják azt a lehetőséget, hogy dolgozni, termelni tudjanak az országnak. Még egyszer nem mondom el - hiszen a bevezetőben elmondtam , hogy milyen céljai vannak, csak annyit, hogy minél több vállalkozó ember le hessen a mezőgazdaságban. Ha piacgazdaságot hirdet a tisztelt kormány, Lakos úr, akkor nem az a cél, hogy mondjuk egy faluban, ahol eddig csak termelőszövetkezet tudta a traktorral nem rendelkező földtulajdonos földjét művelni, most abban a faluban legyen egykét vállalkozó is, aki saját maga bérmunkában dolgozni tud? Az lenne a piacgazdaság lényege, hogy ne legyen monopólhelyzet. Hol van itt a piacgazdaságra való törekvés, ami a kormányprogramban is szerepelt. Hol van a magántulajdon dominanciáját hirdető kormányzati elv, tisztelt miniszter úr, államtitkár úr? És valóban nemcsak a vita provokálása céljából mondom, de már csak a közigazgatási államtitkár hiányzik ahhoz, hogy az egész minisztériummal vitatkozhassak. Még egyszer elmondom, nagyon sajnálom, hogy a munkaügyi miniszter úr nincs itt. Félreértette államtitkár úr, mert én nem a Földművelésügyi Minisztériumnak adtam fel a labdát, hamem a kormánynak. Igen tisztelt államtitkár úr, még egyszer elmondom, amit a bevezetőmben is elmondtam, hogy a kormánynak tettem fel, pontosabban először tisztelt képviselőtársamnak, mert láttam, hogy a kormány tehetetlen. Nyolc hónapja tehetetlen, nem tudja megoldani ezt a problémát.
