Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 11 (23. szám) - A munkanélküliség enyhítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
1054 Ennek ismeretében úgy tűnik és a mezőgazdasági bizottságban ez fölmerült, hog y mindaddig, amíg nem látjuk át azt a mezőgazdasági fejlesztési alapot terhelő területet, azt a 14 783 pályázatot nem dolgozzuk fel és erre megnyugtató választ nem kapunk és a politikai burkot nem hántjuk le, addig nincs értelme és nem célszerű embereket o lyan helyzetbe hozni, hogy esetleg azzal a következménnyel számolhatnak, hogy visszafizetési kötelezettség várja őket. (12.40) Hiszen a pályázatok vagy az elfogadás során esetleg olyan elnézések is törté nhettek, amelyeket nem lenne célszerű megismételni. Most konkrétan rátérek az indítványra. Ennek ismeretében, számunkra úgy tűnik, miután a törvény pontosan megfogalmazza azokat az előírásokat, amelyeket teljesíteni kell, az újbóli kiírást, a benyújtott pá lyázatok elbírálását, vagy pedig pénzkifizetést, mint ami ebből az indítványból származik, ezt nem tekintjük törvényhozási tárgyanyagnak, éppen ezért a bizottság véleménye szerint sokkal inkább illett volna interpellációba, semmint határozattervezetnek. To vábbá nem derül ki az indítványból, s itt az indítványtevő képviselőtársam elmondta, hogy számítása szerint mintegy 500 embert érintene abból a rétegből, amelyet mezőgazdasági területen kellene alkalmaznunk, vagy legalábbis kellene támogatnunk. Ezzel kapcsolatban bizottsági ülésen hangzott el, itt ismétlem, hogy volt már a korábbi kormányok között olyan, amely a munkanélkülieket bizonyos támogatási kerettel látta el a vállalkozás beindításához, ez bizonyos értelemben kudarcot vallott, sőt nagyon sok családi tragédiához vezetett. Ilyet megismételni a mezőgazdaság fejlesztése tárgyában nem lenne célravezető. Az is felmerült, és elhangzott a bizottsági ülésen, hogy szinte abban a pillanatban, amikor megítélésre kerültek az MFApályázatok, ezek kifize tésére sor került, nem az elsőosztályú gépek árai, de automatikusan emelkedtek a mezőgazdasági gépek árai. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy elképzelhető, nem csupán a mezőgazdasági termelőket szolgálta ez a fejlesztés, sokkal inkább a kereske delmet, vagy még rosszabb esetben másokat. Itt szeretném ezt összekapcsolni a munkanélküliség kezelésével - amely a bizottsági ülésen nagy hangsúlyt kapott - és a mezőgazdaság fejlesztésével. Természetesen felmerül a kérdés - elhangzott már sok helyen , h ogy a mezőgazdaság föl tudjae szippantani avagy sem a munkanélkülieket. Az elmúlt években, miután közel 300 ezer mezőgazdasági munkanélküli került regisztrálásra, ez azt igazolja, hogy a mezőgazdaság nem képes bármilyen mennyiségű munkanélkülit felvenni. Az a mezőgazdasági bizottság véleménye, hogy a munkaalkalomteremtést mindenféleképpen úgy kell biztosítani, hogy közben a megélhetés is garantált legyen. Nem szabad tehát csupán az egyikre hangsúlyt fektetni, biztosítani kell a megélhetést is, versenyképe s mezőgazdaságot és nem foglalkoztatott mezőgazdaságot javasol mezőgazdasági bizottságunk. Mindezek ismeretében, mindezek alapján a mezőgazdasági bizottság október 5i ülésén 3 igennel, 12 nemmel, és 1 tartózkodással az indítvány elfogadását nem javasolta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra jelentkezett Gyimóthy Géza képviselőtársunk, a javaslat előterjesztője. Megadom neki a szót. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Mind a két felszólalóhoz - tehát a miniszter úrhoz és Nacsa képviselőtársamhoz is - a következő megjegyzésem lenne, hogy a miniszter úr arról nem beszélt, ami a javaslatomban is volt, hogy a Foglalkoztatási Alapból milyen lehetős ég lenne ezt a közel 5600 millió forintot átcsoportosítani azoknak a munkanélkülieknek, akik igényelnék. S itt mondom Nacsa képviselőtársamnak, ezek az emberek nem lumpenproletárok, általában a
