Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 11 (23. szám) - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
1038 1992. október 6. óta vagyok országgyűlési képviselő, akkor is az ellenzéki oldalon ültem, és most is. Már akkor is fel vetődött bennem, hogy az akkori törvény vitájában - amely a '92/89. számot kapta, s egyike volt az utolsó törvényeknek - fel fogok szólalni. Mivel a törvény beterjesztése képviselőségem kezdete előtt történt, ezért elálltam a törvényhez való hozzászólástól eltekintettem a felszólalástól. Ettől függetlenül a javaslatot fokozott figyelemmel kísértem. Azt tudtam levonni, hogy nemcsak a beterjesztő kormány, hanem az MSZPs és SZDSZes képviselőtársaim is egyetértettek a javaslat zömével, sőt azt tovább kívánták fejleszteni. A háttérbeszélgetések, nyilatkozatok szerint egyes esetekben az 50 százalékos támogatást növelték volna. Ha lehetett volna, más területekre is kiterjesztették volna a törvényt. A javaslatot többször átolvastam, s egyre inkább megerősödött ben nem az a vélemény, hogy a benyújtott javaslat pesszimizmust takar. Miért mondom, hogy pesszimista a javaslat? Azért, mert ha valamit szűkítünk, például kétezer fő alatti helységeket kizárunk a lehetőségekből vagy tornaterem építését akadályozzuk, mivel nin cs ilyen költséghely, akkor ez azt jelenti, hogy a kormányzat ezt a feladatot nem meri fölvállalni. 1992ben a Ház az ivóvízjavításfejlesztési célokra megszavazott 40 százalékos támogatást, beleértve még a kutatást is. Bár a támogatás mértéke 40 százalék maradt, de a lehetőségek beszűkültek, például az ÁNTSZvizsgálat alapján kifogásolhatatlan területre terjedt ki. Kérdezem: más területen az emberek igyanak a talajkutakból vagy talán ne is igyanak? A szennyvízelvezetés és tisztítás területén a szennyvízti sztító telep építése az 50 százalékos támogatottságról 40 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati és lakossági hozzájárulás emelkedik. Vajon több pénze vane a lakosságnak és az önkormányzatnak? Nincs több pénze, sőt tartozása és adóssá ga van! A települések folyékonyhulladéktisztító telepeinek építése is kötött a kétezerfős népességhez. Vajon hogyan lehetséges háromnégy helységnek egy közös tisztítótelepet építeni, ahol egyik a másikától 68 kilométerre van? Számoljunk csak egy kicsit! Az odavissza 1618 kilométer. Mennyi az üzemanyag? Sétáltatjuk a trutymót! (Sic! - Derültség.) Továbbá ott is 10 százalékponttal alacsonyabb a támogatás összege. A szennyvízcsatornahálózati program pedig egyenesen átgondolatlan. Átgondolatlan azért, mer t ennek kellene a legnagyobb kedvezményt adni. Tűrhetetlen és elfogadhatatlan az a szemlélet, hogy az eddigi 50 százalékos támogatást majdnem felére, 30 százalékra csökkentettük. Ezen a területen a legnagyobb a lemaradás. Mindenütt befele megy a tiszta víz , de kifele a belterületről nem vezetik el a keletkezett szennyvizet. A talajkutak és a talaj szennyeződése tűrhetetlen. Olyan pincékben is, ahol eddig nem volt víz, megjelent a talajvíz, ami majdnem azonos a szűrt szennyvízzel. Tisztelt Képviselőtársak! E mlékszem 1943ra, amikor az Alföldről egy kis sporttáborba ide, Szentendre környékére jöttem két hétre. Megcsodáltam Budapesten a magas házakat, de örömmel fürödtem, úszni, evezni tanultam a szentendrei szigeteknél. A folyó vize olyan tiszta volt, hogy akk or ittunk és főztünk belőle. Nézzék most meg, képviselőtársaim! Azt már nem is kívánom, hogy közvetlenül fürödjenek vagy igyanak belőle. Még a hal is gusztustalan, ha van... Ez mind az emberi következetlenség eredménye! Tisztelt Képviselőtársaim! Önök közö tt, közöttünk van hatvan képviselő, akik Budapestet képviselik. Tudják önök, milyen vizet isznak? Olyan vizet, amely Budapest északi részéről, a Szentendreiszigetről és környékéről, másik része a Csepelszigetről és környékéről származik, valamint onnan, amit esetenként közvetlenül emelnek ki a Dunából. Nem a Csepelsziget és környéki vizekről kívánok beszélni, hiszen ott már azt a vizet nyerik, amelyet Budapest szennyez. Ha kedvem lenne, humorizálnék, és azt mondanám, aki ezt a vizet issza, saját vizét... stb... (Derültség.) ... - nem teszem. De mondom, Szentendre környékén, a Szentendreiszigeten és a másik oldalon, Dunakeszi, Vác, Nagymaros térségében vannak az ivóvízgyűjtő kutak. Nagyjából meg van oldva az ivóvízhálózat, de
