Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP):
47 írható. Ezért javasoltuk módosító indítványunkban azt a megoldást, amely az t hiszem, hogy konstruktív javaslat, hiszen nem kerül abba a helyzetbe a leendő két kormánypárt vezetője, hogy egy törvényjavaslatukról rossz visszhang támadjon a közvéleményben netán sötét jóslatok jelenjenek meg; ugyanakkor nem kerül abba a helyzetbe, ho gy ezt vissza kell vonnia. Éppen ezért javasoltuk tehát, hogy kiküszöbölendő ezt az utólagos elszámolási problémát, a törvényjavaslatot majd a következő helyhatósági, önkormányzati választásoktól alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy húsz képviselőnk rosszabbu l jár, de a következő választáson a választópolgár és az induló önkormányzati polgármesterjelölt már abban a biztos tudatban, emelt fővel állhat a választói elé, hogy nem spekulál arra, hogy néhány párt programjában a fennálló helyzet majdani megváltoztatá sát ígérte. Mindenképpen ez lenne, azt hiszem, a jelen helyzetben, ebben a hőségben az egyetlen olyan kompromisszumos megoldás, amiben meg lehetne egyezni. Egyébként tisztelettel kérem, hogy minden matematikai számítás ellenére ezt az indítványunkat szíves kedjék a Ház támogatni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Dr. Szabó Lajos Mátyás MSZPs képviselőnek. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A vitát figyelve, négy megjegyzésb en röviden szeretném - talán magamnak is és másoknak is - pontosítani a képet. Azt hiszem, hogy az első ilyen fontos megjegyzés az, ami itt sokak részéről a hatalmi ágak szétválasztásáról szólt és egy fantomképet vázolt fel azzal, hogy ha akár 4050 polgár mester ül majd itt, az a hatalmi ágak összekeveredését és valamiféle diktatórikus előképet mutat majd. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy szintösszekeveredések vannak. A hatalmi ágak szétválasztása nem az úgynevezett - és itt a jelző nagyon fontos - helyi hatalomra vonatkozik, hanem a társadalom egészét akaratával, döntésein keresztül befolyásoló hatalomra, amely egy adott állam minden polgárát igazgatja - és nem mondjuk, két, tíz, húsz- stb. ezer polgárt. Tehát ennyit a hatalmi ágak szétválasztás áról. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet tisztelettel arra is, hogy az alkotmánysértő állapot megítélése is nyilván jogszemlélet dolga. És én azt hiszem, hogy ebben a pillanatban közelíthetünk úgy, hogy a jelen pillanatban érvényes törvényi szabályozás sérti a személyi szabadságjogokat annyiban, amennyiben egy feles törvénnyel elveszi a lehetőséget azoktól a polgármesterektől, akik esetleg úgy érzik, valóban annyira kapacitív emberei e honnak, hogy képesek betölteni akár mindkét posztot is. Ugyanakkor hadd utaljak arra, hogy amikor a polgárok '94 májusában, két fordulóban, tudván tudva azt, hogy polgármesterek is képviselőjelöltek, én úgy értelmezem, hogy számunkra üzentek azon megválasztott polgármesterek személyében, akiket ide küldtek, it t szeretnének látni. Ilyen értelmezést is nyugodtan adhatunk, szemben az ellenkezőjével. Én azt hiszem, hogy éppen ezért nagyon fontos megnézni, hogy akik kritizálják az úgynevezett gyakorlati tapasztalat kérdését, vajon azt a gyakorlati tapasztalatot krit izáljáke, amelyről szó van. Én azt hiszem, hogy nem! Miért nem? Azért nem, mert nem személyes tapasztalatról van itt szó, hanem mint fővárosi közgyűlési képviselő állíthatom, arról az érdekérvényesítéshiányról, amely jórészt bennünket itt, nem olyan mess zire a Dunaparttól négy éve elég rendesen sújt. Mégiscsak abszurdnak tartom, hogy a személyi jövedelemadó elvonása esetén egy Demszky Gábor főpolgármesternek itt ilyen kis ingeket osztogatva kellett rohangálnia nem is oly régen anélkül, hogy bármilyen hat ása is lett volna, kétmilliós fővárosban, ahol ugye 1,4 millió választópolgár él. Tehát a gyakorlat a tapasztalatok oldalán az érdekérvényesítés hiányát mondja. És mert nincs két Házunk, nagyon egyetértek azokkal, akik ezt mondták; ezért itt meg kell ennek jelennie. Végezetül: én igenis azzal értek egyet, aki azt mondja, hogy van végső kontrollja ennek a dolognak, és van nálunk egy nagyobb kontroll - ez maga a választópolgárok tömege! Ha valaki úgy
