Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
32 (17.50) DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy észrevételt szeretnék tenni, és egy módosító indítványunkat megindokolni. Észrevételem az alábbi: A helyi önkormányzatokról szóló törvény 102. §a szerint "Az országos önkormányzati érdekképviseleti s zervezetek véleményt nyilvánítanak az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezetével kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntéshozó szervet tájékoztatni kell." Az itt idézett jogszabály értelmében t ehát az érdekképviseleti szervezeteknek véleménynyilvánítási joguk van, ezen túlmenően ezt a véleményt ismertetni kell a döntéshozó képviselőkkel. Ezért levélben kértem az Országgyűlés elnökét, a plenáris ülést szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy a törvé nyjavaslat érdekképviseleti véleményezése megtörténte, és ha igen, az milyen eredménnyel járt. Az ülés elején Kuncze Gábor képviselő úr bejelentette, hogy az alkotmányügyi bizottság pótolta ezt a hiányt. Az alkotmányügyi bizottság ülését végigültem: az al kotmányügyi bizottság döntést nem hozott. Eddigi gyakorlatunk vagy a jogalkotási törvényre alapult, vagy pedig az önkormányzati törvényre. Volt rá példa, hogy kivételesen pótolható az érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítása, ez esetben azonban a biz ottság döntése volt hivatott eldönteni azt, hogy kivételese ez a pótlás, és amennyiben kivételes, melyik az a kör - az az érdekképviseleti kör , amelynek a véleményét kikérjük. Tudomásunk szerint 1516 olyan érdekvédelmi szervezet működik ma Magyarország on, amelyek az önkormányzatok érdekvédelmét látják el. Jogalkotási törvényünk azonban még azon is túlmegy, amit az önkormányzati törvény fogalmaz meg: a jogalkotási törvény 30. §a szerint az önkormányzatok tevékenységét érintő jogszabály tervezetét vélemé nyezésre meg kell küldeni a fővárosi és a megyei önkormányzatoknak. E mellett kiemeli, hogy a véleménynyilvánítás határidejét a tervezet előkészítőjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészít ésénél figyelembe lehessen venni. A határidő megállapításakor a jogszabálytervezet terjedelmére és a véleményező szerv testületi jellegére is tekintettel kell lenni. Mindezt félretéve, a mai Magyar Nemzetből megismerhettük az egyik legfontosabb érdekvédelm i képviseleti szerv vezetőjének, a Magyar Közigazgatási Kamara elnökének a szakvéleményét. Engedjék meg, hogy - miután ez az ő szakvéleménye - néhány gondolatot idézzek belőle: "Az önkormányzatokról szóló törvény kimondja, hogy e tisztséget a nagyobb telep üléseken nem lehet társadalmi megbízatásként betölteni - mondta Fogarasi József, a Magyar Közigazgatási Kamara elnöke. Nyilvánvaló, hogy a polgármesteri tisztség munkatevékenység, melynek ellátása munkafegyelmet és munkaidőt - vagyis egész embert - kíván. Ugyanígy egész embert kíván a képviselőség is. Ha megszűnik az összeférhetetlenség, akkor a polgármesteri munkáról elfogadott elv is sérül. A parlamentarizmus csődje, ha személyes jelenléthez kötődik az önkormányzatok képviselete. Kétséges, hogy egyes polg ármesterek képviselősége révén a törvényhozói munkában megfelelő súllyal jelennek meg az önkormányzati érdekek. Nem is szólva arról, hogy a települések között az esélyegyenlőtlenség tovább mélyül, ha a polgármester benn ül a parlamentben. Mivel a polgármes teri tisztség munkatevékenységnek minősül, eleget kell tenni a munka törvénykönyvében foglaltaknak is. A képviselőtestület, amely a polgármester fölött a munkáltatói jogokat gyakorolja, ragaszkodhat ahhoz, hogy a polgármester a munkaidejét a munkahelyén t öltse. Ha a polgármester nem tartja be a testület törvényes utasításait, munkaügyi vétséget követ el, s ellene a testület fegyelmi eljárást indíthat. Ez azonban a képviselő mentelmi jogával lehetetlenné válhat.
