Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOROS LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
30 szavazógép működtetésének gátat vessen. Ha ugyanis a többség pusztán erre a többségi minőségére hagyatkozva hajszol keresztül törvényeket egy Országházban, de nem képes azt nyilvános politikai vitában megvédeni érvekkel, akkor ennek legkésőbb négy év múlva kellemetlen következményei szoktak lenni. Ennek láttuk már példáját . Mindebből következően úgy gondolom, rendkívül fontos, hogy ennek a nyilvános politikai vitának a tekintélye megőriztessék, hogy egy nyilvános politikai vita során az érvek ne ürügyekkel, az ellenérvek pedig ne kifogásokkal helyettesítődjenek. Azért kérte m szót, mert úgy gondolom, hogy a mai vitában igen kevés ellenérv és igen sok kifogás hangzott el. Olyan kifogások, melyek nem bizonyos politikai erők által vallott értékekből vagy elvekből vezetik le az adott javaslathoz való viszonyukat, hanem pusztán a jelenlegi politikaitaktikai érdekeiket óhajtják alkotmányjoginak álcázott érvekkel megvédeni. Mik ezek az ellenérvek, illetőleg kifogások? Úgy gondolom, nem ellenérv, hanem kifogás, hogy a képviselő, aki egyúttal polgármester is, túlzott hatalmat koncentr ál a kezében, és a következő választáson reménytelenné teszi bárkinek a helyzetét, aki ellene kíván indulni. Két okból sem helytálló ez az ellenérv. Egyrészt azért, mert nemcsak a képviselő van olyan helyzetben, hogy népszerűvé válhat a maga kisebb közössé gében. Én úgy gondolom, hogy egy hivatását jól ellátó orvos, a város legjobb gimnáziumát közmegelégedésre vezető igazgató, vagy a gondjaira bízott híveket lelkiismeretesen ellátó lelkipásztor is hasonló helyzetbe kerülhet, mégsem jutna eszébe senkinek, hog y az orvosi, a lelkipásztori vagy az iskolaigazgatói hivatást összeférhetetlenné tegye a polgármesteri tisztséggel. Úgy gondolom, hogy a '90es önkormányzati választáson Orfű polgármesterévé választott Nagy Bandó András megválasztásában komoly szerepe volt annak, hogy ő az azóta betiltott Rádiókabaré ismert humoristája volt, mégsem gondolom, hogy erre hivatkozva helyes lett volna betiltani a humorista és a polgármesteri tisztség együttes ellátását. Másik irányban sem érzem, hogy ül ez az érv. Nem hiszem, ho gy egy választott tisztség során kivívott országos hírnév, illetőleg ismertség feltétlenül előnyös egy másik választáson. Ha ez így volna, akkor most a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt soraiban üdvözölhetnénk Dabas polgármesterét, Horváth S ándor urat, aki a dabassári iskolaügy kapcsán híresült el; mégis a parlamenti választáson indulva a szavazatok 13,85 százalékát szerezve meg negyedik helyezett lett. (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes: A testvére volt!) Úgy gondolom, nem ellenérv az sem, hogy egy szerre nem lehet ellátni a két tisztséget. Erre nézve itt már hangzottak el érvek. Én ezt is kifogásnak tartom, tudniillik az összeférhetetlenség intézménye nem praktikus megfontolásokra, hanem alkotmányjogi megfontolásokra kell hogy épüljön. Márpedig az, hogy a képviselőnek is csak hét napból áll a hét meg a polgármesternek is csak hét napból áll a hét, egy pratikus megfontolás, amit az illetőnek saját magával, illetőleg a választóival kell rendeznie, és nem az alkotmányos előírásokkal. Vane olyan alkotmá nyjogi megfontolás, ami ezt az összeférhetetlenséget indokolttá teszi? Két ilyenről hallottunk. Az egyik - amit itt azóta, úgy érzem, bőven megcáfoltak, tehát nem kívánok ezzel foglalkozni - a hatalmi ágak elválasztásáról szóló alkotmányos alapelv. A másik pedig ez a bizonyos visszaható hatály, amiről Kónya Imre azt elismerte, hogy ez nem igazán visszaható hatályú törvénykezés, de mégis annak a gyanúját kelti fel. (17.40) Én azonban úgy gondolom, hogy a képviselővé választandó jelöltek, amikor aláírták, ho gy harminc napon belül az összeférhetetlenséget megszüntetik, akkor ezzel vállaltak valamit. Ha az Országgyűlés most ezt a törvényt elfogadja, akkor pusztán annyit nyilvánít ki, hogy a maga részéről nem tart igényt arra, hogy ezt az ígéretüket beváltsák. H ogy a választóik igényt tartanake arra, hogy ezt az ígéretet beváltsák, erre nézve a választóiknak, illetőleg saját maguknak kell dönteni. Végezetül van egy három és feledik megjegyzésem - ezt sajnos csak félnek tudom elfogadni , az indoklás rövidsége, i lletőleg hiánya. Ez bizonyítaná a Magyar Szocialista Párt hatalmi gőgjét
