Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÓNYA IMRE (MDF):
26 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Kónya Imrének, Magyar Demokrata Fórum. DR. KÓNYA IMRE (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Természetesen nem mint a korábbi parlamentnek felelős Kormány belügyminisztere szólok hozzá, hanem mint az új parlament ellenzéki - Magyar Demokrata Fórum - képviselőcsoportjának tagja. Ilyen minőségemben sze retném néhány igen komoly aggályomat megosztani önökkel ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, apellálva azokra a korábbi nyilatkozatokra, amelyekkel kapcsolatban többen előzetes kételyüknek adtak hangot, miszerint a törvényhozásban lévő túlsúllyal - a k étharmadot meghaladó többséggel - nem fog a jelenlegi parlamenti többség visszaélésszerűen élni, hanem méltányolni fogja a méltányolható ellenérveket. Erre teszek én most kísérletet, és kételyeimet Önökkel szeretném megosztani. Valóban, ebben a kérdéskörbe n nagyon hosszú vitát folytatott 1990ben a parlament. Erre a vitára nem szeretnék visszatérni, az ott elhangzottakat nem akarom megismételni, tekintettel arra, hogy egyrészt mindenkinek rendelkezésére áll a jegyzőkönyv, rendelkezésre állnak az ott elhangz ott érvek, másrészt pedig - és főleg - akkor egy olyan helyzetben volt a magyar Országgyűlés, hogy bizonyos alkotmányos alapintézményeket kívánt törvényhozási úton megteremteni, és ezért a problémák elméleti szinten merülhettek föl. Így értelemszerűen egy elméleti, alkotmányjogi vita bontakozott ki a magyar parlamentben, amelynek nagyon sok tanulságos eleme volt ugyan, de ma már úgy gondolom, hogy négy évvel később más helyzetben van az Országgyűlés. Ma már gyakorlati tapasztalatok alapján mondhatunk ítélet et alkotmányos intézményeink működéséről, és vonhatunk le bizonyos gyakorlati következtetéseket is. Ugyanakkor van egy vadonatúj elem ebben a mostani javaslatban, és ez vet fel igenigen komoly - és értelemszerűen 1990ben még föl sem merült - alkotmányos aggályokat. Tehát elsősorban ezzel a két körülménnyel szeretnék foglalkozni: a gyakorlati tapasztalatokkal, illetőleg ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán fölmerülő alkotmányos aggályokkal. Ugyanis a törvényjavaslat bármilyen rövid, két nagyonnagyon jelen tős következménnyel jár. Egyrészt a jövőre nézve lehetővé kívánja tenni, hogy egy személy egyidőben, egyszerre országgyűlési képviselő is és polgármester is lehessen. Ez az egyik következménye annak, hogy kiiktatja a polgármesteri összeférhetetlenségi okok közül az országgyűlési képviselői minőséget. De a másik következmény szintén nem jelentéktelen, és ez veti föl elsősorban az eddig még meg nem tárgyalt alkotmányos aggályokat. Nevezetesen arról van szó, hogyha elfogadja a parlament ezt a törvényt, akkor e zzel a már előállt és - a jelenlegi jogrend alapján az országgyűlési választások következtében húsznál több esetben - egyes országgyűlési képviselőkre nézve bekövetkezett összeférhetetlenséget fogja utólag semmissé tenni ez a törvényjavaslat, már azoknak a z országgyűlési képviselőknek az esetében, akik nem a törvény rendelkezései alapján és nem a választójogi törvény 6. § (2) bekezdés c/ pontjában vállalt - és írásban is vállalt - kötelezettségüknek megfelelően jártak el, mint ahogy néhányan megtették - aza z nem mondtak le polgármesteri hivatalukról a mandátumuk megszerzését követő 30 napon belül. (17.00) Ennek a húszegynéhány képviselőnek a vonatkozásában a már jogszerűen és a jogrendnek megfelelően előállott összeférhetetlenséget fogja semmissé tenni az O rszággyűlés ezzel a törvényhozási aktussal és úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban igen nyomatékos alkotmányos aggályaink merülhetnek fel. Az első kérdéssel összefüggésben viszont elsősorban gyakorlati érveket szeretnék felhozni, mert valóban indokolt az, hogy az alkotmányos intézményrendszerünk működéséből leszűrhető tapasztalatok alapján ezt az intézményrendszert utólag módosítsuk. Ez egy nagyon helyes felismerés és ezt teszi és ezt fogja tenni a parlamenti többség és a koalíciós megállapodásból kitűnően az
