Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 15 (5. szám) - A nyugellátások és baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke:
239 döntések megszülettek volna, akkor most nem kellene ezekről a procedurális, időponti és egyéb körülményekről hosszan beszélni. Ami a dolog pénzügyi forrásoldali kérdéseit illeti, lényegében azért alakult ki most ez a helyzet , mert természetesen úgy igaz, ahogy többen mondják, hogy az alap nem tudja ezt a hozzávetőleg 32 milliárd forintos többletet önmaga finanszírozni. (16.00) De ez nem a pontatlan tervezésnek vagy az önkormányzatnak felróható hibák következménye, mert döntő en és alapvetően az önkormányzaton kívül eső körülmények miatt állt elő ez a helyzet. Először is a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat a mindenkori kormány hivatalos, adott évre szóló bérprognózisaira tekintettel tud csak tervezni. Ez a prognózis - ismert módo n - 1619 százalékos bérnövekedésről szólt. Ez az Országgyűlés előtt is ismeretes adat. Ehhez képest jóval erőteljesebb bérnövekedés következett be, aminek én mint szakszervezeti ember természetesen örülök - félreértés ne essék , de azért szeretnék rámuta tni: az a körülmény, hogy a személyi jövedelemadórendszerben történt változás következtében a nettó keresetnövekedés dinamikája erőteljesebb, mint a bruttó keresetnövekedésé, önmagában nyilvánvalóvá teszi, hogy a bruttó keresetekhez kapcsolódó járulékok, még ha teljes körű lenne a járulékfizetési készség, akkor sem lennének képesek az adott körülmények között finanszírozni a többletkiadásokat - ráadásul, sajnos, szó nincs erről a körülményről. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az önkormányzatok nem kapták meg annak a vagyonnak még csak egy töredékét sem, amit át kellett volna nekik adni; nem kapta meg azt a 16 milliárd forintot a két önkormányzat, amire megállapodásban kötelezte el magát a kormány, és amiből legkevesebb 9 milliárd forint járna a Nyugdíjbizt osítási Alapnak; nem történt meg a kötvénykibocsátás, ami a megelőző két esztendő, három esztendő hiányait lett volna hivatott fedezni, és ennek következtében a likviditási alapokat feltölteni, és ennek következtében a havonta képződő szabad pénzeszközök é rtelmes felhasználását is lehetővé tenni. És ami talán mindezen túl is a legfontosabb: nem történt semmi érdemleges lépés a ma már több mint 150 milliárd forintos kintlévőség legalább egy részének a beszedése érdekében, pedig erre jogi és egyéb formulákat javasolt az önkormányzat, szinte megalakulásának pillanatában. Mellesleg mondom: az új kormányprogramban én messzemenően üdvözlöm az ide vonatkozó részeket, amelyek a tulajdoni konverzió gondolatától kezdve a tbtartozások besorolásáig bezárólag ezzel a pr oblémával érdemben kívánnak foglalkozni. Ebben a helyzetben teljesen érthető, hogy szembe kell nézni egy ilyen forrásproblémával és azzal, hogy hogyan, milyen időpontban, milyen ütemezésben, milyen módon lehet ezt finanszírozni. A mi indítványunk arra irán yul, hogy ez a megalapozó munka és az emögötti egyeztető munka a kormány és az önkormányzat között ne sodorja veszélybe a szeptemberi 8 százalékos nyugdíjemelést, és ezért én jó szívvel ajánlom az Országgyűlésnek, hogy támogassa, fogadja el indítványunkat. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon. Szórványos taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megkérdezem dr. Csehák Juditot, a szociális bizottság elnökét, kíváne a bizottság előadót állítani. DR. CSEHÁK JUDIT , a szociális és egészségü gyi bizottság elnöke : Elnök úr, én fogom a bizottság álláspontját ismeretni. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk tegnapi ülésén megtárgyalta az önálló képviselői indítványt. Bizottságunk igen alapos és felelősségteljes vitát folytatott annak ellenére, hog y a héten már másodszor foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Kötelességem ugyanis képviselőtársaimat tájékoztatni arról, hogy Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az elmúlt hét végén hozzám, a bizottság elnökéhez eljuttatta a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közg yűlésének eredeti javaslatát, amely tulajdonképpen azt foglalta magába, hogy szeptemberben legyen egy 8 százalékos nyugdíjemelés, de
